24122. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy színtelenítő képességű szén előállítására

tesen az adott körülményekhez és viszonyokhoz is alkalmazkodva. A leírásból világos, hogy a bevezetésben említett lepárlási módok jelen találmány tárgyát képező eljárástól lényegesen eltérnek. Míg az előbbi módoknál arról van szó, hogy minél több folyékony lepárlási terméket nyerjünk, addig jelen eljárásnál a folyékony termékeket a jó szén előállítása czéljából föláldozzuk. A régi eljárásoknál kerülik a nagy hőmérsékletet, amennyiben az a folyékony termékek bomlását idézi elő, míg jelen esetben a nagy hőmérséklet fontos jelentőséggel bír. Az előbbi módoknál megakadályozzák az oxygén hatását, jelen esetben pedig az oxygéntartalmú vegyületek mérsékelt hatása a legnagyobb fontosságú. A régi eljárásoknál a nyerendő szénre nézve ártalmatlan gázok készen vezettetnek a retortába, jelen eljárásnál pedig nagyrészt mint az oxygéntartalmú vegyületeknek a széntartalmú anyagokra való hatásából keletkező termékek gyanánt lép. nek föl és így tovább Természetesen különböző esetekben különböző színtelenítő képességű szenet nyerünk. Megtörténik, hogy míg bizonyos szénfajok a ezukornedveket és ezukorszirupot hatásosabban színtelenítik, mint a karamelloldatot. addig más szénfajok ép az ellenkező hatást fejtik ki. A mésztartalmú szén savval való kimosatása előtt a tisztított eczetsavas mésznek faeczetből való előállítására alkalmas, pl. a kőolajfinomításnál nyert kénsavhulladékokat 30 Beaumé-ig vízzel hígítjuk, akkor a folyadék fölszinén szurokalkatrészek válnak ki, míg a fölszin alatt sötétvörös kénsav marad vissza. Ha ezen savhoz a fönt leírt aljárás szerint készített tisztított szénből kis mennyiséget adunk, akkor a sav elszín telenedik. Ebből következik, hogy a jelen eljárás szerint készített szén a használt kénsav regenerácziójára is alkalmas. (Az erre vonatkozó kísérleteket galicziai naftá" val végezik.) A kihasznált szénnek újbó^ használhatóvá tétele hasonló módon, illetőleg ugyanazon anyagok segítségbe vételével történik, mint a nagy színtelenítő képességű szén előállítása; ezen esetben azonban kisebb mennyiségű szénsav és vízgőz alkalmaztatik. Ha közönséges apró faszéndarabokat teszünk ki a veresízzásnál a túlhevített gőz hatásának, akkor a szén színtelenítő képessége nő, tömege azonban fogy. A legnagyobb színtelenítő képességű szenet eddig úgy nyerték, hogy burgonyakeményítő és chlórkalczium kiforralt keverékét az 1. példában leírt eljárás szerint kezelték. A jelen találmány szerint gyártott preparált és tisztított szén színtelenítő erejének meghatározására vonatkozólag karamell vízoldattal való kísérletezés közben a következő eredményre jutottak. 1. A darabos faszén színtelenítő hatásában 10—12-szer hatályosabb volt, mint a közönséges frissen készült csontszén és 50—60-szor hatályosabb, mint a frissen készült közönséges nyírfaszén. 2. A burgonya keményítőből nyert porszén olyan színtelenítő hatást mutatott, mely 25—>30 szor multa fölül a frissen készült poralakú csontszén hatását és 120—150-szer a frissen készült nyírfaszén hatását. A föntebbiekben hangsúlyoztam, hogy jó szén előállítása czéljából a száraz lepárlásnak gyors lefolyásúnak kell lenni. Hogy ezen követelménynek eleget tehessünk, ajánlatos a következőkben leírt és a mellékelt rajzon föltüntetett készüléket alkalmazni. A készülék egy kicserélhető (A) csőből ál], mely karimájával a szilárdau ágyazott (B és C) csődarabokhoz van erősítve. Az (A, B,C) csövek elliptikus keresztmetszetűek. A (D) toldatból egy kifelé vezető cső ágazik el, mely a száraz lepárlás gázalakú termékeinek elvezetésére szolgál és mely az elforgatható (E) korong által elzárható. A (B) rész födelében a kotró bevezetésére szolgáló függétyes nyílás van, melyet az (F) ajtóval el lehet zárni. A (G) kotró arra való, hogy az elszenesítendő anyagot a (C) csőrész felé szereljük; a (H) kavaró az anyag kayarására szolgál. A (C) csőrészre van erősítve a könyökös elvezetőcső, mely-