24066. lajstromszámú szabadalom • Kondenzáló edény iker úszóval

>leg.jelent 1903. évi április hó 25-éu. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 24066. szám. V/e/l. OSZTÁLY. Kondenzáló edény ikerúszóval. GIESSEREI & MASCHINENFABRIK OGGERSHEIM PAUL SCHÜTZE CZÉG OGGERSHEIMBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 október hó 17-ike. A találmány tárgyát kondenzáló edény képezi, melynél a csapadékvizet lebocsátó szelep nyitását és zárását egy ikerúszó fölhajtása közvetlenül, a nélkül, hogy emeltyűösszeköttetések vagy összetett mechanizmusok alkalmazva volnának, idézi elő a kellő időpontban. Két egymás fölött elrendezett (a) és (b) úszót merev egésszé egyesítünk. Az úszók nagysága akként van választva, hogy az alsó (b) úszó fölhajtása elégséges ugyan arra, hogy akkor, mikor csak ez merül a vízbe, vagyis az edényben nincs annyi víz, hogy a másik úszó is a vízbe merülhetne, az ikerúszó saját súlyát, valamint az ez alatt elrendezett (c) szelep súlyát egyensúlyozza, ellenben nem elégséges ahhoz, hogy a szelepet zárva tartó, a kondenzáló edényben uralkodó gőznyomásból keletkező . erőt legyőzze, mert ehhez még a fölső úszó fölhajtásának is kell hozzájárulnia. Az ikerúszó függélyes vezetése tetszőleges módon történhetik. A csatolt rajzon föltüntetett kiviteli módozatnál e czélra az edény (c) födelébe a függélyes (d) csap van csavarolva, mely az (a) és (b) úszókat összekötő (f) csőbe nyúlik. Az úszó alsó végén a (c) szelep képezi a vezetéket. Eme berendezés a képzelhető legegyszerűbben működik. A (g)-ból (h)-ba, vagy fordítva áramló gőzből keletkező csapadék víz az edényben gyűlik össze mindaddig, míg utóbbi majdnem egészen meg nem telt, vagyis mindkét úszó víz alatt nem áll. Közös fölhajtási erejük a (c) szelepet nyitja. Habár ekkor a víz kifolyik és annak fölszine az (a) úszó alá sülyed, a (c) szelep továbbra is nyitva marad és csak akkor záródhatik, ha a víz tükre oly mélyre sülyed, hogy az alsó úszónak is csak minimális a fölhajtó ereje. A tények megvilágítására szolgáljon a következő példa: legyen az (a b) ikerúszó önsúlya 2 kg., a (c) szelepre gyakorolt gőznyomás 6 kg. és az alsó (b) úszó fölhajtó ereje 5 kg. A (b) úszó hordereje tehát az úszva tartandó súlynál 3 kg.-mal nagyobb, de nem elegendő nagy arra, hogy a szelepre gyakorolt gőznyomást is legyőzze. Tehát a fölső úszó úszása által előidézett, legalább még 3 kg.-nyi fölhajtó erőnek kell hozzájárulnia, hogy a szelep kinyíljék. Ha már most (c)-nél a víz elfolyik, az ikerúszó és a szelep megemelt állásában marad még akkor is, ha a víz tükre a fölső úszó alá sülyedt, minthogy az alsó úszó 5