24050. lajstromszámú szabadalom • Elektromosság által működtetett váltó

(98) szán közvetítésével kapcsolatban áll a (62) emeltyűkar fölső végével, míg szabad vége (99) ágyazatba van foglalva és (100) tekercsrúgó veszi körül (7. ábra). A 4. és 5. ábrákon oly készülék van bemutatva, melynek segélyével a váltónyelv akkor is beállítható, ha akár az áramvezetésben, akár a föntebb ismertetett mechanizmus működésében valamely zavar fordulna elő. Ezen készülék áll (101) kétkarú emeltyűből vagy kallantyúból. melyhez a (39) vonóközeg és egy segéd (102) vonóközeg van hozzákapcsolva, továbbá a (32) tok belsejében megfelelően elrendezett (103) csigából, mely utóbbi a hozzáerősített s a tok külső oldalán alkalmazott (104) emeltyűkar segélyével működtethető. A (104) emeltyűnek megfelelő irányban való elforgatásánál a (103) csiga szintén forgásba hozatik, a (39) vonóközeg meghúzatik s ennek következtében a váltónyelvet beállító mechanizmus épen úgy működik, mintha elektromos áram közvetítésével hozatott volna működésbe. A 4. és 5. ábrán továbbá egy (105) jelzőkészülék látható, a mely azonban már egy külön bejelentés tárgyát fogja képezni s itt csak annyit említünk meg róla, hogy működtetésére a (84) csúszókengyelre szerelt görgők szolgálnak (7. és 8. ábra). Az ismertetett készülék működése a következő: Tegyük föl, hogy a váltónyelv az 1. ábrán föltüntetett állást foglalja el, és hogy a trolley az árammentes (9) sodronnyal kapcsolatos (7) áramszakítóval áll kontaktusban, midőn a kocsivezető az áramszabályozónál a váltónyelv beállítását eszközlő áramot bekapcsolja. Az áram iránya ekkor a következő : a (6) trolley-sodrony tói (16) vezetéken át az ellenállást tartalmazó (19) szekrényhez, innen a mágnesekhez, ezektől a (15) vezetéken át az árammentes (9) sodrony s a trolleyn és a szabályozó szerkezeten át a föld. A rajtuk átvonuló áram a szolenoidokat gerjeszti, ezek vasmagjukat a (25) fegyverzettel együtt fölemelik, tehát egyidejűleg fölfelé húzzák a (39) vonóközeget is, ennek következtében a (62) emeltyű működésbe jön, mozgásba hozza a (61) kilincskereket s egyszersmind az (59) kereket is annyira elforgatja, míg csak ennek valamelyik (93) kimetszésébe a (90) záróemeltyűnek (92) toldata becsappan. A (62) emeltyűkar működése folytán a (96) rúd is mozgásba jön és (94) lengőemeltyűt kapcsolatba hozza a (90) záróemeltyűvel. Az (59) kerék forgása alkalmával (60) toldatainak egyike hozzáütközik a (85 85") görgők valamelyikéhez és ez által működteti a váltónyelv beállítását eszközlő rudazatot. így például, ha a (60) toldatok egyike a (85) görgőhöz ütközik, ez által az (52) rúddal kapcsolatos (78) rúd befelé mozog és megfelelő irányban mozgattatik el a váltónyelv is. Midőn a trolley az árammentes (9) sodronyt elhagyja és ez által a váltó beállítására szolgáló áram megszakíttatik, a (25) fegyverzet szabadon bocsáttatik és a dugattyú a léghengerben saját súlyának hatása alatt lesülyéd s elfoglalja előbbi állását, e közben a (39) vonóközeg is meglazíttatik, úgy hogy lehetővé válik az, hogy a különböző emeltyűk, tekercsrúgóik köreműködése mellett valamennyien visszatérjenek kezdeti állásukba. A föntiekben csakis a készülék általános működését ismertettük, azonban az egyes részek külön-külön szerepét a következőkben fogjuk előadni. Midőn a váltónyelv működtetését eszközlő áram a föntebbiek értelmében megindíttatik, a szolenoidok gerjeszttetnek, ennek következtében a vasmagvak és a fegyverzet fölemeltetnek s ugyanekkor működésbe hozatik a léghenger belsejében elrendezett dugattyú is, a váltónyelvre ható lökés gyorsaságának mérséklésére. A (42) csészének fölfelé való mozgása folytán ugyanis a henger fölső szakaszában légsűrítés hozatik létre, a csésze oldalfala szétfeszíttetik és súrlódó kapcsolatba hozatik a henger oldalfalának belső fölületével, míg az összenyomott levegő (47") kibocsátó szelepen át távozik a szabadba. Midőn a fegyverzet szabadon bocsáttatik, a dugattyú saját súlyának hatása alatt lefelé száll, mi közben a csésze oldalfalának a henger oldalj fala belső fölületével való súrlódó kapcsolata megszűnik s egyszersmind a (47) vissza-