24032. lajstromszámú szabadalom • Gép nyomófolyadék előállítására
- i -elevenereje folytán, melyet az az előbbi túlnyomás által nyert, annyi folyadék áramlik át, míg a nyomás az explosiótérben körülbelül egyenlő a küllég nyomásával, illetőleg a mennyire egyenlő térfogatok mellett a compressió előtt és az explosió után lehetséges. Azáltal, hogy a nyomás a magasnyomású (3) térben ismét emelkedett, a membrán és így a (15) orr is előbbi állásába visszatért. Miután a (4) dugattyúra gyakorolt nyomás megszűnik, a (11) rúgó a (9) emeltyűt ismét visszavezetheti, míg a (13) orr a (15) orron nyugszik, vagyis eredeti helyzetét fölvette. Ezen visszamozgásnál a (14) orr a (24) emeltyűt magával viszi és ennek folytán a kifúvatókészűlék (62) és (63) szelepei egymásután kinyílnak, úgy hogy az explosiótéren keresztül, az abban esetleg uralkodó túlnyomás megszüntetése után egy légáram fúvatik át, miáltal az explosiótérnek fölső folyadékkal nem töltött része tisztíttatik és hűttetik. A légfék segélyével a szelepek nyitásának időtartama tetszés szerint szabályozható. Ha már most a magasnyomású térben a nyomás ismét csökken, akkor a fönt leirt munkafolyamat ismétlődik. Ha ezen gépben gázalakú tüzelőanyagot akarunk fölhasználni, akkor az explosiótér fölső részében pl. egy (78) villamos gyújtókészüléket alkalmazhatunk és az áramzárást egy az egyik kontaktust mozgató membrán segélyével létesíthetjük, mely membrán különböző compressiónyomás számára beállítható. Ezen gyújtókészülék a fönt leírt szénpor tüzelcs mellett is alkalmazható, hogy biztonsági gyújtó gyanánt szolgáljon, ha valamely ok miatt a compressió alkal mával öngyújtás nem állana be. Miután még ekkor is lehetséges, hogy egy gyújtás elmarad, oly czélból, hogy ugyanazt a hatást, melyet különben az explosió hoz létre, nyomóléggel érjük el, a (31) csőből egy az explosióterbe vezető (79) csövet ágaztathatunk el, melybe egy (80) csap (1. és 5. ábra) van beiktatva. Ezen csap a nyomásnak a (3) térben való további csökkenésénél és a (16) emeltyűnek ezáltal okozott erősebb kilengésénél, mely emeltyű e közben a (80) csap (82) emeltyűjének- (81) orrát teljesen fölszabadítja, az így működésbe jövő (83) rúgó által kinyittatik, úgy hogy a (33) nyomólégtartány a (31) cső és a (79) vezeték útján az explosiótérrel kapcsolatba jön és utóbbiba nyomólevegőt vezet. Az explosió után a (80) csap ismét bezárúl, mivel a (82) emeltyű egy a. (9) emeltyűvel összekötött (84) rúd által ismét eredeti helyzetébe visszavezettetik. Az explosiótér fölső részén alkalmazott (59) elosztó gázalakú tüzelőanyag fölhasználásával a 6. ábrában látható alakban szerkeszthető, a midőn a gázvezetékkel összekötött (58) fúvóka magában az elosztóban torkol, mely a fúvóka körül (85) nyílásokkal van ellátva, melyeken át levegő jut az elosztóba. A (4) szelepes dugattyú, mint a 7. ábrából látható, egy külön (86) munkadugattyúval lehet összekötve. Ha az (5) szelep az explosió következtében záródik, akkor a (4) dugattyú azonnal lefelé mozog és pedig akkora nyomással. mely az egész dugattyúfölületnek felel meg. Mihelyt azonban az alacsony nyomású tér és az explosiótér közötti átfolyás záródott, a (4) dugattyú csak akkora erővel szoríttatik le, mely a munkadugattyú fölületének felel meg. Az (5) szelep ezután fölemelkedik és az alatta levő folyadékot a compressió, illetve explosiótérbe engedi átfolyni. A (6) gyürűsszelep a 8. ábrán látható szerkezettel is bírhat, és a (63) befúvatószelep akként alkalmazható, hogy a fúvólégáram nyomása által kinyílik, a mikor a (62) kifúvatószelep már nyitva van, míg ellenben mindkét szelep zárását rúgónyomás végzi. A (6) gyürűsszelep helyett több egy sorban vagy több sorban elrendezett, egy mástól függetlenül mozgatható szelep is alkalmazható, mint azt a 9., 10. és 11. ábrák mutatják. Hogy a folyadéknak az explosiótér falain való súrlódása által okozott tölcsérképződéseket elkerüljük, és ezáltal meggátoljuk, hogy az explosiógázok folyadék szállítása i nélkül a magasnyomású térbe csaphassanak
