24000. lajstromszámú szabadalom • Eljárás természetes kéntartalmú érczek chlorozására pörkölésük előtt vagy után
- 2 -méket ezután vízbe szórjuk, mikor is a sósavat a kénsavtól desztilláczió segélyével vagy egyéb módon elválaszthatjuk. A következőkben példaképen az eljárás azon kiviteli alakját írjuk le, mely akkor követendő, midőn pörkölt chalkopiriteket (kiégetett kovandokat) száraz úton kezelünk. Az egyszerűség kedvéért a készülékeket, melyek itt alkalmazásba jönnek, csak főbb vonásokban ismertetjük. Olyan anyagból, a mit sem a chlórgáz, sem a kénchlórür meg nem támad, tehát pl. agyagból készült csöveket és kolonnákat, a pörkölt piritekkei megtöltünk, mire clilórt vezetünk beléjük. E készülék egy kondenzátorral áll kapcsolatban, mely elegendő hűvös, hogy benne a keletkező kénchlórür összegyűjthető legyen. E kondenzátorhoz egy gázbavezetőcső vezet. A művelet első fázisában a chlórgáz kénchlórür képződése közben abszorbeáltatik, mire az' utóbbit ledesztilláljuk. A művelet második fázisában az oxygén szabaddá lesz, miután most a "chlór az oxydokra hatást gyakorolhat. A réz teljesen chlórozva lesz és pedig a fönforgó körülmények, illetőleg a nyers anyagban volt kén mennyisége szerint, a művelet első vagy második fázisának végén. Mindenesetre be van fejezve a művelet, ha a cíilór a készülékből kiáramlani kezd. A művelet akár kívülről bevezetett meleg fölhasználásával, akár azon meleg segélyével, mely a reakczióknál fejlődik, akár végre ama meleg közvetítésével, mely a kiégetett kovandokban a pörkölő kemenczékből való távozásuk alkalmával bennfoglaltatik, végezhető. Minden körülmény közt azonban gondoskodni kell arról, hogy a kénchlórürvegyűlet, a mit eredményűi kapni akarunk, ledesztillálás segélyével kinyeressék. A hőfokot a nélkül, hogy ebből valami hátrány származnék, a sötétvörös izzásig növelhetjük. Föltétlenül szükséges azonban, hogy a kiégetett piritek teljesen szárazak legyenek, ha azt akarjuk, hogy maximális menynyiségű vegyületet nyerjünk. Ha a kiégetett pyritek jól szétmorzsolódtak, azokat közvetlenül a pörkölőkemenczéből vezethetjük a készülékbe, míg tehát melegek. A mint a művelet, mely kémiai szempontból teljesen simán megy végbe ós igen jól ellenőrizhető, be van fejezve, a fölösleges chlórt kiüzzük, és a chlórozott végtermékeket rendszeres kilúgozásnak vetjük alá. A kilúgozás után maradvány gyanánt teljesen kénmentesített vasoxydot nyerünk, mely a pirit-teléranyaggal, valamint néhány az érczben tisztátlanság gyanánt jelen volt fém oxydjaival van keverve. A kilúgozás által nyert oldatból bázikus vassóból álló csapadékot kaphatunk, mely pl. sötét sárgás-vörös szinű vasoxydot tartalmazhat, a mi által a vas igen nagy részének elkülönítése megkönnyíttetik. Az oldat azonkívül chlór- és réz-, chlór-és vas-, chlór- és horgany-vegyületeket tartalmaz; de lehetnek abban szulfátok is jelen. A kénsav jelenléte a bázikus vassó elválását megkönnyíti. Kevés vassót a rézből a szokásos módszerek szerint választhatunk ki. így pl. czélszerűen járunk el a következő módon: Mindenekelőtt czélszerű megkísérlem a vasnak minél nagyobb mennyiségét akár meleg segélyével, akár konczentráczió által bázikus só alakjában kiválasztani. Ezután a fölhevített folyadékhoz rézoxydot adunk, mi által az egész, az oldatban még visszamaradt vas bázikus só ós oxyd alakjában kicsapódik. A rézoxyd helyett, lehet czélszerüen pörkölt chalkopiriteket is hozzáadni. E mellett ügyelni kell, hogy a rézoxydot ne adjuk fölösleges mennyiségben az oldathoz és pedig azért, hogy bázikus rézsók képződését meggátoljuk. A hozzáadandó rézoxyd mennyisége analízisek, vagy gyakorlati kísérletek segélyével már előre megállapítható ; az oldathoz ugyanis annyi rézoxydot adunk, hogy a vassó lecsapódjék. A többi termékek, melyek a rézen kívül az oldatban jelen lehetnek, mint pl. czinksók stb. a szokásos módszerek segélyével választhatók ki. A rézoldatok szintén ismert módon kezelhetők. A mi a kénchlórürt illeti, fölösleges chlór jelenlétében beállhat azon eset, hogy kénchlórürön (S2 Cl2 ) kívül még egy másik, nagyobb chlórtartalmú
