23986. lajstromszámú szabadalom • Üreges agyagtéglák

Megjelent lí>()íá. évi április lió 423-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 28986. szám. Vin/a. OSZTÁLY. Üreges agyagtéglák. HOLTZSPACH ÉS HERMANN CZÉG BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 szeptember bő 24-ike. Az építkezésnél előforduló közfalak, födémek, padozat stb. könnyebb előállíthatása czéijából utóbbi időben különböző anyagokból való üreges lemezeket készítettek, melyek azzal a sajátsággal bírnak, hogy a falképzés alkalmával egymás mellé és fölé illesztetvén, bizonyos irányban menő csatornákat eredményeznek, melyek utólag öntetnek ki. Például az 1195. és 8687. számú magyar szabadalmak tárgyaznak ilyen berendezéssel bíró köveket gypszből vagy czementből, szénhamuból, homokból, kőtörmelékből, vagy ezen amagok keverékéből. Az előbb jelzett szabadalom szerint a kövek csak az összekötő éleken köröskörűi menő vájatokkal bírnak, melyek az építés által csatornákat eredményeznek és ugyanazon anyaggal töltetnek ki, mint aminőből maga a kő való. A másod ízben jelzett szabadalom tárgya olyan építő üreges lemezekre vonatkozik, melyek vak csatornákkal kombinálva ferde vagy merőleges csatornákkal bírnak, mely utóbbiak a fal fölépítése folytán egymással közlekedő, az egész fal hosszában menő csak ferde vagy merőleges csatornákat eredményeznek, melyekbe feszítő vasrudak helyeztetnek be és amelyek csöppfolyós kötőanyaggal öntetnek ki. Ezzel szemben találmányunk első és fő lényege abban áll, hogy mi nem üreges lemezeket vagy műköveket, téglapótlékokat, hanem egyenesen a gyakorlatban legjobbnak bizonyúlt olyan üreges égetett téglákat alkalmazunk, amelyekből feszítő rúdak alkalmazása nélkül is a legnagyobb szilárdsági igényeknek megfelelő falakat építhetünk. Találmányunk másik lényege az, hogy az üreges tégláink összeillesztésénél képződő csatornákba öntött kötő anyag megmerevedése után egymást keresztező oszlopokból álló merevítőrácsot kapunk, mely a falazatot erőműtani szempontból a legkiválóbb tulajdonságokkal ruházza föl. Tégláinkat a mellékelt rajz mutatja; és pedig: az 1-ső ábra alapnézetben; a 2-ik ábra oldalnézetben; a 3-ik ábra hosszmetszetben; a 4-ik ábra távlati nézetben. Az összekötő élek fölületei köröskörűi (A) vájattal bírnak, melyek falképzés alkalmával vízszintes és erre merőleges irányban egymással közlekedő csatornákat eredményeznek. Ezenkívül a tégla hosszélére merőleges vagy ferde irányú (B, B', B'') csatornákkal látjuk el tégláinkat, melyeket utólag — szintén minden vasmerevítés mel-