23963. lajstromszámú szabadalom • Átállító készülék vasúti jelzőállító és egyéb hasonló készülékekhez

bit mozgató (34 35) emeltyű most ellenkező irányban mozog. Lehet elektromos elreteszelést is alkalmazni, és pedig akként, hogy sínáramot használunk olykép, hogy addig, a míg a vonat a fővágányt véglegesen el nem hiagyta, a váltó átállítása lehetetlen legyen. E czélra a sínáramkörbe egy relaist iktatunk be, mely a (12) elektromágnes áramkörét mindaddig megszakítva tartja, a míg a vonat az elszigetelt sínszakaszt el nem hagyta és a mely így megakadályozza, hogy a (12) elektromágnes az állító műtől gerjesztessék és ez által a (11) szelep megnyíljék és a (18) dugattyúrúd elréteszelése megszüntettessék. A 2. és 3. ábrákon függélyes metszetben, illetőleg részben nézetben, részben a szelepházon át vett függélyes metszetben egy jelzőkészülék, vagy valamely más, függélyes irányban elállítandó készülék mozgatására alkalmas szerkezet van bemutatva. A föntebb leírt elrendezést itt is használhatjuk azzal az eltéréssel azonban, hogy az átállítandó készülék, illetőleg a jelző itt egy könyökemeltyű vagy más ilyen szerkezet segélyével mozgattatik. A rajz azon föltevéssel van készítve, hogy a jelzőnek vagy egyéb készüléknek eredeti helyzetébe való visszatérése egy ellensúly hatása alatt megy végbe, miért is függélyes elrendezés jön alkalmazásba, egyszerűen működő motorral, mely azonban ugyanazon elven alapszik, mint az előbb leírt kétszeresen működő motor. Miután az egyszerűen működő függélyes motornál a (17) dugattyú csupán egyik irányban való elmozgásánál (emelkedésénél) végez munkát, ezért a (34) emeltyű kétkarú emeltyű gyanánt van alkotva, mely a tolattyút csupán egyik irányban viszi magával. A (39) tolattyúrúd egy elállítható (40) ütközőt hord, mely a (42) elektromágnes (41) armatúrájával jön érintkezésbe akkor, ha a tolattyú löketének végére ért. A (41) armatúrát normális helyzetében egy (43) rúgó, mely a (44) rúd köré van fektetve (mely utóbb végén egy (45) tárcsát hord a (41) armatúra elmozgásának határolása czéljából) tartja az elektromágnestől távol. A (42) elektromágnes áramköre ismét vagy az állító műtől kézzel, vagy az áthaladó vonat által önműködően záratik és nyittatik. Az egyszerűen működő mótor elosztó tolattyúja a kétszeresen működő motoréhoz hasonlóan van kiképezve, azzal a különbséggel azonban, hogy a fölső (28) dugatytyú itt nagyobb átmérőjű, mint az alsó (27) dugattyú. A (6) elosztó tok a különböző dugattyúmérőknek megfelelően különböző bőségűre van kifúrva és egy (46) kibocsátó nyílással van ellátva, mely a fölső (28) dugattyú állása szerint ez utóbbi fölött vagy alatt foglal helyet. A (11) gázbevezető szelep (3. ábra) ugyanoly módon lesz kormányozva, a mint ez a kétszeresen működő motornál történt. Nyitott helyzetében azonban most az által lesz rögzítve, hogy (49) peczkek, melyek a (13) armatúrán vannak elrendezve, egy (47—48) könyökemeltyű (47) kampójába illeszkednek. E könyökemeltyű fölső (48) karját a dugattyúrúd (50) ütközŐpeczekje magával viszi, mihelyt a dugattyú löketének végéhez közeledik. A gáz a (4) szelepházból a 3. ábrán látható (51) nyíláson át jut az elosztó tokba. Ezen egyszerűen működő mótor működési módja a következő: Ha a (12) elektromágnes áramkörét zárjuk, ennek (13) armatúrája megemelkedik és egyszersmind a (11) szelep megnyílik. E közben a (49) peczek a (48) könyökemeltyű (47) kampójába illeszkedik, úgy hogy a szelep a (12) elektromágnes áramkörének megszakítása után is nyitva marad. A (2) nyomókazánból átáramló gázok tehát az (51) nyíláson át a (6) elosztóba juthatnak és a (30) nyílásokon a (29) üreges rúdon a (31) kamrán és a (8) nyíláson keresztül a (17) dugattyú alá nyomulhatnak és ezt fölemelhetik. Ha a dugattyú löketének fölső végéhez ért az (50) iitközőpeczek a (48) emeltyűkarra nyomást gyakorol, ezt fölemeli és ez által a (49) peczket a (47) kampóból kiszabadítja. A (11) szelep tehát leesik fészkére és a további