23931. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék növényi rostok merczerizálására

— 2 -forgócsap egy részletét, mi mellett a csapágy el van távolítva, a 3. ábra a forgócsap ugyanazon részletét mutatja a 2. ábrának X—Y vonala szerinti metszetében. Az alkalmas (p) állványon (q) csapágyak (3. ábra) hordják a három (a b c) dobot; (a) a merczerizáló, (b) a mosó és (c) a savanyító dob. Ezen dobokat a telt (r) homlokfalak zárják ; a dobok hengeres fölülete számos lyukkal van ellátva. A dobok tengelyein (1, 2, 3 .... 7, 8) szárnyak vannak megerősítve, melyeket (x) válaszfalak kötnek össze a dob belső fölületé'vel. A dob tehát ekképen ugyanenuyi osztályrészre van osztva. Az első végnélküli (d) szövet, melynek fölső fölülete a nyilak irányában forgó két (10) görgőn, alsó fölülete pedig előbb az (a) dobon megy, melyre a szövet ráfekszik, azután hasonló módon a savanyító (c) dob alatt fut. Közben végigfut a (b) mosódobon, melynek fölületére még a rostanyag és a második végnélküli (e) szövet fekszik. Ezen második (e) szövet, melyet a nyilak irányában forgatott (11) görgő vezet, a készülékbe való belépésekor a két (j) és (k) görgő által ki van feszítve, azután a fölső fölülete végig fut az (a) dob alatt, miközben az (m) növényrost ezen (e) szövet és az (a) dobra fekvő (d) szövet közé szoríttatik. Azután az (e) szövet, a mint a rajzon látható, fölfelé halad és kilépésekor a két (h) és (i) görgők között újra kifeszíttetik. A merczerizálandó anyag a készülékbe való belépéskor kiterjesztetik és az (1) vezető görgőn és (t) lapon két végnélküli (d) és (e) fémszövet között vezettetik; azután (m')-nél az (a) dob alatt elhelyezett és konczentrált alkalikus lúgot tartalmazó (s) edényen halad át. Az (a) dobnak egyik (o) forgócsapja ki van fúrva és ebben egy fix hengeres szelencze van elrendezve, melynek egyik bázisa (a belső bázis) (y) kivágással bír, mely a dob három osztályával áll összeköttetésben. A szelencze külső bázisán (v) cső van elrendezve, mely szivattyúval vagy más alkalmas szívókészülékkel áll összeköttetésben. Ha ezt a szivattyút működésbe hozzuk, szívást hozunk létre a dob különböző osztályaiban, melyek ekkor (2, 3, 4) helyzetet foglalják el. Az alkalikus lúg, mely impregnálja a (d) és (e) szövetet és a közbeiktatott rögzített (m) növényi rostot, a dob nyílásain át behatol a dob osztályaiba és működésének befejezése után, a kifúrt forgócsapon át a különböző osztályokba szívatik, mikor ezek a (2, 3, 4) helyzetben vannak. A lúgot azután a szivattyú visszavezeti (s) edénybe. Mialatt a (d e m2) réteg a (b) mosódobon végig fut, a (12, 13; 14, 15; 16,17) hosszirányú öntözőből jövő víz azt rendszeresen kimossa. A (b) dob, mely hasonló berendezéssel bír, mint az (a) dob, spirális válaszfalak helyett előnyösen egyenes belső falakkal van ellátva. Ezen dobnak mind a két forgócsapja ki van fúrva, és hasonló a 2. és 3. ábrában föltüntetett (o z) forgócsaphoz, azonban amazok akképen vannak elhelyezve, hogy egyikük szívást gyakorol az osztályrészekre akkor, mikor azok (1, 2) helyzetben vannak, míg a másik akkor szív, ha az osztályrészek (3, 4) helyzetét foglalják el; tehát a dob belsejének fele részében nincsen szívás. A tiszta vizet először (16—17)-be vezetjük, a honnét (d m2 e) rétegre folyik és ezen keresztül szivatik. Ez a víz nem jut el a forgócsaphoz, hanem a dob fölületén lévő nyílásokon átfolyik és (f) edénybe hull. Ezután ezt a vizet, mely már gyengén lúgossá vált, az (f) edényből (14—15)-be szivattyúzzuk, mire az másodszor is keresztül megy a (d m2 e) rétegen azon szívás következtében, mely a baloldali forgócsapon át jön létre, még lúgot vesz föl és a jobboldaliforgócsap által ki szivattyúz tátik. Innét szivattyúval elvitetjük és szükség esetén megmelegítve, (12—13-ba) vezetjük, a hol harmadszor is rájut a rétegre, azon keresztülhalad és a baloldali forgócsapon aránylag konczentrált lúg alakjában kifolyik. Ezen rendszeres mosás lehetővé teszi a merczerizálásra szolgáló lúg legnagyobb részének visszanyerését. A harmadik (c) dob, mely nem elkerülhetetlenül szükséges, a lúg