23930. lajstromszámú szabadalom • A töltésnél önmaguktól záródó zsákok, továbbá eljárás és gép ezek töltésére

- 3 -vart is megeresztjük, az egész fölső, moz- -gatható géprészt siilyeszthetjük, míg az (E) tölcsér a kellő helyzetbe nem jut, minek megtörténte után a (KI) csavarokat meghúzzuk. Most már az (L8) horgokat szabaddá tesszük, minek megtörténte után az (L) tartályt az (M) tengely forgatásával annyira fölemeljük, hogy az (F4) garatokban lévő és az (Ll) csöveket az (L2) lemezig kitöltő anyag a zsákba a töltendő anyag mennyiségével egyenlővé nem válik, mely zsákokat az (El) rúgó rögzíti az (E) tölcséren. Most már az (E) tölcséreket az (E3) csúszógerenda eltolásával az (F4) garatok alá visszük, úgy hogy a zsákok megtelnek és az (E2) rúgók által, melyek az (El) rugókra nyomást gyakorolnak, a tölcséreken rögzíttetnek. Ha a zsákok megteltek, az (E3) csúszógerendát ismét eltoljuk, úgy hogy a megtelt zsákokat tartó tölcsérek a garatok mellé kerüljenek, az (E2) rúgók pedig az (El) rugókat szibadokká tegyék, azután a (D5) lábítóemelőt lenyomjuk, úgy hogy a (C4) fenék szabaddá válik és a zsákok saját súlyuk hatása alatt leesnek. Ekkor a zsákok tartalma a szelepszerű töltő nyílások felé szorul és ezeket és a zsákokat is elzárja. (X) jelzi a zsákot kitöltő, poralakú vagy szemes anyagot, a 7—10. ábra pedig azt ábrázolja, hogyan folyik ez az anyag a zsákokba, nevezetesen a zsák különböző helyzeténél azt a módot tünteti föl, mely szerint az anyag a zsákba folyik, illetőleg mely szerint az anyagnak a zsákba folyása meggátoltatnék, ha a zsákot nem zárnók, mert ebben az esetben nem a megnyúlt (XI) ráncz, hanem az (X2 X3) keresztr.íncz keletkeznék, mit azonban a rövid, egymást gyorsan követő rázó moz gások meggátolnak. A leírt gép segélyével töltött zsákok az I és 3. ábrán megrajzolt, maguktól záródó 1 vagy szelepes zsákok, melyeknek az egyik végükön, legczélszerüebben az egyik sarokban keskeny nyílásuk van, Imgy azon a töltő anyagot vékony rétegben a zsákba folyathassuk; a mint a zsák megtelt, a töltőnyílás önműködően záródik, minthogy az i anyag a zsák leesésénél a nyílást körülvevő karélyokat a zsákra szorítja. Ily módon a zsákot szorosan megtöltjük és jól elzárjuk, anélkül hogy az anyagot kézzel érinteni vagy a zsákot bevarrni vagy más módon külön elzárni kellene. A maguktól záródó zsákot legelőnyösebben egyetlen (a) szövetdarabból állítjuk elő, (11 — 18. ábra) melyet meghajtunk és (b)-nél hosszanti, (i)-nél szélességi oldalán össze varrunk. A 11. ábrán egy, a 12. ábrán két vagy több (cl) nyílást létesítettünk függélyes (c2) varratok útján, míg a 13. és 14. ábrán egyszerűen egy (d) nyílást hagytunk a keresztvarrás megszakításával. A 15, 16. és 17. ábrán a zsákrészeket először egymásra hajlítjuk, mint azt (g)-nél jeleztük és azután akként varrjuk össze, hogy az előbb jelzett hasítékszerű nyílástól eltérően többé-kevésbé köralakú nyílás keletkezzék. A 18. ábrán először a zsák egyik végét befelé nyomjuk, mint azt (h)-nál jeleztük, azután létesítjük a (j) keresztvarratot, úgy hogy ugyancsak töltő nyílás keletkezzék. Ezután a zsákot a 18. ábrán látható rész kivételével kifordítjuk, úgy hogy belső oldala kifelé kerüljön és a zsák fenekét keresztvarrat által létesítjük. Minden esetben szelepszerű töltő nyílás keletkezik, melynek befelé kiálló karélyai vannak és melyeket, a mint a zsák teljesen megtelt és a mint a tölcsért abból kihúztuk, a zsák eldőlésénél a zsákba töltött anyag a zsák belső fölületére szorít, úgy hogy a zsák teljesen megbízhatóan elzáródik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. A töltésnél önmaguktól záródó zsákok, jellemezve egy vagy több szelepszerű töltő nyílás által, melyet a zsák befelé kiálló karélyai képeznek, mely karélyokat a zsák megtelt állapotában a töltő anyag a zsák falára szorítja, hogy így a töltő nyílást önműködően elzárja. 2. Az 1. alatt védett, maguktól záródó zsákok egy kiviteli alakji, melynél a töltő nyílásokat vagy a karélyokat létesítő keresztvarratok által szabadon hagyott szakaszok alkotják (11—17. ábra), vagy