23902. lajstromszámú szabadalom • Újítások járműveken
— 8 — Azon berendezésnek, hogy mind a mellső, mind a hátsó kerekek kormányozhatok, az a czélja, hogy egyrészt aránylag hosszú járművel rövid és kis sugárral bíró körívben is meg lehessen fordulni, másrészt pedig az, hogy fordulás közben úgy a mellső, mint a hátsó kerekeknek ugyanazon nagyságú útat kelljen megtenniük és így egyik kerék se csússzék fordulás közben a talajon. Különösen káros az említett csúszás akkor, ha a jármű gummitalpakkal bíró kerekekkel van fölszerelve. Ezért kiegyenlítő közeg gyanánt, mint a 13. ábrán látható, egy kompenzáló (120) fogaskereket alkalmazhatunk a tengelyeken a (3) fogaskerék helyett, úgy hogy ha a járművet mindkét végénél egyidejűleg kormányozzuk, valamennyi (b) kerék szabadon foroghat és egyikük vagy másikuk nincs kényszerítve az ismert ok által a talajon való csúszásra. A fogaskeréknek ily elrendezése azonban csakis gummitalppal bíró kerekek alkalmazásánál ajánlatos; viszont azonban sok esetben a gummikerekek előnyösen mellőzhetők, illetőleg fémtalppal bíró kerekek által helyettesíthetők, mely esetben a kiegyenlítő kerék nem szükséges. Ha a kiegyenlítő kerék alkalmaztatik, akkor egyszersmind a féktárcsák is elrendezhetők a 4. ábrán bemutatott példa szerint, a hol a (91) féktárcsa a rövid (d) csapra van ékelve és ezzel együtt forog. A járműnek hátra való haladása végett az erőgép vezérművét egyszerűen átfordítjuk s ekkor a jármű éppen úgy haladhat hátra is, mint előre. Ha a (120) kiegyenlítő vagy kompenzáló fogaskerék alkalmaztatik, akkor a mellső és hátsó tengelyen alkalmazott kiegyenlítő kerekek olyan kapcsolatba hozhatók a hajtótengellyel, mintha csak egyetlen tengelyen működnének. Más szóval a hajtótengely az említett kerekekkel szemközt eső szakaszán szintén tagozást nyer s ebben különbözik az ábrákon bemutatott kiviteltől, Ezen elrendezés különösen előnyös sáros, csúszós talajokon, ha gummikerekek használtatnak. Nagy előny a találmánybeli újításoknál a többek között a pneumatikus ágyazás, mely a rúgókat tökéletesen helyettesíti s a mellett lehetővé teszi, hogy a járműnek nagyobb terhet hordó szakasza mindig ugyanazon síkban maradhasson, mint a gyengébben terhelt szakaszok. Másik előny az, hogy a jármű haladása közben az akadályokba való ütközéseknél beálló zökkenéseket csakis a kerekek veszik föl és nem viszik át magára a járműre. A pneumatikus ágyazás ugyanis megakadályozza a zökkenéseknek a kocsitestre való átvitelét, míg viszont a hajlékony tengelyek megakadályozzák azoknak a hajtószerkezetre való átvitelét. Szintén előny az is, hogy a pneumatikus ágyazás elég szélesre vehető azon czélból, hogy a jármű lebomlásának veszélye bármily nagy sebesség, nagy megterhelés és egyenetlen, rázós utakon való haladás mellett is kizártnak tekinthető, a mi különösen áll a 8. és 9. ábrákon bemutatott elrendezésnél, a hol az alátámasztás a kerekeken kívül van elrendezve. A pneumatikus alátámasztásnak a kerekek síkján belül való elrendezése nagyobb szilárdságot, mig a kerekek síkján kí^ ül való elrendezése nagyobb biztonságot nyújt a leborulás veszélye ellen. A 14. ábrán diagrammatikus rajzban azon mód van bemutatva, a mely szerint a fordulás alkalmával a mellső és hátsó pár kerék a kormányszerkezet hatása alatt ellenkező" irányban forgattatik el. Ellenkező irányba való fordulás alkalmával természetesen a kerekek is ellenkező állást vesznek föl. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Újítások járműveken, jellemezve az által, hogy a járművet és arra rakott egész terhet dugattyúk és ezeknek hengerei támasztják alá a kerekeknél vagy ezek alatt, illetve fölött és hogy a jármű szekrénye vagy alzata mindig ugyanazon síkban tartatik a teherrel együtt, tekintet nélkül az utóbbinak elosztására, még pedig a hengerekben a jármű négy sarkánál a szükségnek megfelelő mértékben jelen lévő légnyomás által.
