23895. lajstromszámú szabadalom • Három dugattyús gázmótor

— 2 -nyíláscsoporthoz képest, hogy a munkaterek egyike vagy másika a lég- és gázhozzávezetéstől teljesen el van zárva. A mint említettük, mindegyik munkateret két-két dugattyú határolja, melyek egyike mindkét tér számára közös. A munkaterek mindegyikében az abba bebocsátó töltés ismeretes módon elégettetik, miáltal a két dugattyú széjjel löketik. Ezen mozgás végén az égési termékek kifúvatnak, azután tiszta levegő vezettetik be az égési tér kiöblítésére, majd új töltést bocsátunk be, mely a következő löketnél, midőn a dugattyúk egymáshoz ismét közelíttetnek, összenyomatik és meggyújtatik. Jellemző a gép működési módjára nézve, hogy míg az egyik munkatérben az elégés megy végbe, addig a másik, ekkor kisebbedő munkatérben az előbbi löket végén bebocsátott töltés összenyomatik és végül meggyújtatik, miután az előbbi munkatérben volt égési termékek kifúvattak, friss levegő bebocsátása által kiöblíttettek és friss töltéssel pótoltattak. A találmány tárgya a mellékelt rajzokon sematikusan és szerkezetileg két foganatosítási alakjában van bemutatva: Az 1. ábrabeli sémáu a két végén nyitott (D) hengerében három (A, B, C) dugatytyú van elrendezve, melyek közül a két külső (A, B) dugattyú a (H) dugattyúrúd, illetőleg (J) cső, az (F, G) harántrudak és a hengeren kívül fekvő és alkalmas módon vezetett (E, E) hosszrudak által mereven van egymással összekötve és a mellső (G) harántrudakhoz csatlakozó (K) hajtórudak által az (0) tengelynek két egyenlő állású forgattyújával vannak kapcsolva, míg a középső (C) dugattyú a mellső (B) dugattyúnak (M) tömszelenczéjén keresztül járó (L) dugattyúrúd és (N) hajtórúd segélyével egy a két másik forgattyúhoz képest 180°-kal elfordított forgattyúval áll összeköttetésben. A mint látható, ekként egymás mögött fekvő két égési teret nyerünk, melyek mindegyikét a henger fala, a középső (C) dugatytyú és egy-egy (A, B) külső dugattyú határolja, a hol is a forgattyúnak leírt elrendezése folytán a külső dugattyú egyrészről és a középső dugattyú másrészről, mindig ellenkező irányokban mozognak, akként, hogy míg az egyik égési tér térfogata csökken, a másiké növekszik. Ha már most az égési terek mindegyikét két ütemben működtetjük, a mennyiben, miután az egyik égési térben történt explózió következtében az egyik dugattyúpár (pl. A, C) széjjelszoríttatott és a tengely körülbelül 180°-kal elforgattatott, az égési termékeket a munkatér egyik végén (S-nél) kifúvatjuk és ezen tér másik végén (U-nál) öblítő levegőt és azután gázt vagy robbanó keveréket áramoltatunk be, míg ezen löket közben a másik munkatérbe (B és C közé) hasonló módon a közvetlen megelőző löket alatt bebocsátott robbanó keverék összenyomatik és meggyújtatik, miáltal a (B és C) dugattyúk széjjellöketvén, a tengellyel egy további félfordulatot közölnek, mire az (A és C) közé előbb bebocsátott töltés összenyomatik és így tovább, akkor egy kettős működésű kétütemű gépet kapunk, mely minden fordulat közben mindegyik forgattyúján két munkaimpulzusban részesül, éppen úgy, mint bármely kettős működésű gőzgép. Ilyen módon rendkívül erős és nagy egyenletességgel dolgozó gázgéphez jutunk, mely csak kevés teret és kis lendítő kerekeket igényel, valamint igen egyszerű szerkezettel bír. Jól látható ez a 2. ábrából, mely egy ily gépet szerkezeti megoldásában részben metszett fölülnézetben mutat be ; a betűzés teljesen megfelel az első ábrának. A levegő és gázkeverék bebocsátását a (Q) exczenter által kormányzott (T) közeg szabályozza, a (Q) exczenter a regulátornak (P) tengelyén van elrendezve. Az égési termékek a henger falában alkalmazott (S) nyílásokon fúvatnak ki, melyek a külső (A, B; dugattyúk által, azoknak mellső, il). hátsó holtponti állásánál szabaddá tétetnek. Az előzőkben csak egy egyetlen bebocsátóközegről tettünk említést; nagy fordulatszámok esetén vagy más körölmények között azonban előnyösnek látszik, hogy két fölváltva működő bebocsátó közeget alkalmazzunk. Ugyanúgy a kiöblítő levegő és a robbanó keverék szá-