23877. lajstromszámú szabadalom • Veremszerű szárító- vagy hűtőkészülék

_ i -könnyen áthaladhat az elemek között, miközben a (3) nyilak irányában fölfelé áramló szárító levegővel benső érintkezésbe jut. A szárító elemek vízszintes sorainak egymástól való távolsága úgy van megszabva, hogy egy-egy (ol) hasíték és a fölötte lévő elem által bezárt tér ne legyen túlságosan nagy, úgy hogy az (ol) hasítékokon kilépő szárító levegő minden nagyobb ellenállás nélkül áthatolhasson a szárítandó anyag rétegén, még akkor is, ha az, a mi különösen a mélyebben fekvő rétegeknél fordulhat elő, nagyobb mennyiségű nedvességet tartalmazna is. A szárító levegőnek az egyik elemsorból a másikba való ezen átáramlása lényegesen megkönynyíttetik azon mozgás által is, a melyet az anyag egyes részecskéi vagy szemei végeznek. Az anyagnak egyes szemei vagy darabjai ugyanis úgyszólván átugorják az (ol) hasítékokat s e közben az egész maszszától mintegy különválnak és egész fölületük szabadon tétetik ki az említett hasítékból kiáramló szárító levegő hatásának s így tökéletes megszáradásuk könnyebben és gyorsabban következhetik be. Azon körülmény, hogy a szárító elemeket alsó oldaluknál maga a szárítandó anyag zárja el, önmagában szintén nem új, azonban az említett hasítékokkal együttesen azon tényezőt képezi, mely a szárító hatás érvényesülését hatásosan növeli, mivel az említett tereknek a mindig hézagokat tartalmazó szemes vagy darabos anyag által való elzárásának következtében lehetővé válik a szárító levegőnek, a mely az anyagba vezettetett, az egyes szárító elemekbe való behatolása, vagyis más szavakkal, a szárító elemek egész összeségükben közlekedésbe hozatnak egymással. Az átfolyási keresztmetszet szabályozására, illetőleg teljes elzárására alkalmas (k kl) reteszek vagy forgó szelepek az (n o ol r) elemek két végénél különösen azon esetre vannak számítva, ha olyan anyag kezelendő, mely igen sok nedvességet tartalmaz, a mi a bevezetett szárító levegőt igen gyorsan telíti. Az ilyen, nedvességgel telített levegőt az egész készülékből a szárítandó anyagra való rövid ideig tartó behatás után el kell távolítani, mert az különben a szárítási folyamatot nagyon hátrányosan és késleltetőleg befolyásolná. Ilyen nedvességben gazdag anyagok kezelése alkalmával a (kl) szelepeket vagy re, teszeket egészen vagy csak részben megnyitjuk, míg az (i) vezetékkel szomszédos (k) tolattyúkat vagy szelepeket vagy időközönként zárjuk el, vagy pedig úgy állítjuk be, hogy az eltávozó, nedvességgel telített levegő mennyiségével arányos száraz, meleg levegőt bocsássanak be a szá' rító elemekbe. Az ismertetett szárító elemek működésére nézve jellemző, hogy ha a (kl) to-I lattyúk vagy reteszek részben vagy egéj szen nyitva állanak is, azért a szárítandó j anyagot az (ol) hasítékokon kitóduló száj rító levegő mégis tökéletesen átáramolja. Ha nem lenne az előadott módon azon' ellen| állás, melyet a szárítandó anyag a szárító levegő átáramlásával szemben kifejt, I a szárító elemek szerkezete által tetemesen csökkentve, úgy az ezen elemekbe vezetett levegő ezeknek másik végénél bizonyosan a i nedvességgel telített levegő kivezetésére rendelt, nyitva álló csöveken át távoznék el, a nélkül, hogy a veremszerű tartányban lévő szárítandó anyagra behatást gyakorolna. Ha a föntebbiekben ismertetett szárító készüléket szemes vagy darabos anyagok hűtésére akarjuk alkalmazni, úgy a leírt alkatrészek s különösen a kettős födélalakú (n o ol r) elemek működése és az (ol) hasítékok hatása tökéletesen azonos a föntebbiekben részletesen előadott működési móddal, csak ekkor természetesen a fűtő készülékek nem szükségesek, illetőleg ezek hűtő készülékek által helyettesíthetők. Megjegyzendő, hogy az (n o ol r) elemeknek az előadott hatás biztosítására nem okvetlenül szükséges födélszerű alakkal bírniok, hanem ezek esetleg parabolikus vagy más hasonló profilok által is helyettesíthetők, ha az elemek működése az által biztosíttatik, hogy az utóbbiak a le-