23863. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szövetek, nemez, tollak, szőrmék és effélék vízhatlanná tételére

Megjelent 1906. évi január hó 24-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 34863. szám. VII/a. OSZTÁLY. Kettős képű távmérő. WILD HENRIK MÉRNÖK BERNBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 január hó 24-ike. A jelen találmány tárgyát kettős képű | korrigálható távmérő képezi, mely két szög- j tükör vagy ezekkel egyenlő hatású prizma által meghatározott bázissal és csak egy távcsőobjektivvel bír és melynél az optikai részek akként vannak elrendezve, hogy az ezeknek csekély helyzetváltozásai okozta hibák ismert távolság fölvétele és más segédeszközök alkalmazása nélkül a távcső képterében teljesen megbízható, félre nem magyarázható módon fölismerhetők, míg a keletkezett hibák a bázist meghatározó két tükröző közegnek az eredeti kölcsönös helyzetbe való visszaállítása által korrigáihatók. A mellékelt rajznak 1—5. ábráiban a találmány tárgyát képező távmérőnek bárom foganatosítási alakja van föltüntetve, melyeknél a bázist meghatározó tükröző közegek pentaprizmákból állanak; a 6. és 7. ábrák részletrajzok; a 8. ábra a sugaraknak a képsíkba való bevezetési módját szemlélteti; a 9—11. ábrák a két képnek egymáshoz viszonyított abnormális helyzeteit tüntetik föl. Magától értetődik, hogy a találmány keretébe annak más foganatosítási alakjai is tartoznak. Az 1. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a bázisnak két végén két (Al) és (A2) pentaprizma van elrendezve, melj-ek a czélpontból jövő (Bl) és (B2) fénysugarakat körülbelül 90°-kal ugyanazon oldal felé térítik. Mindkét sugárnyaláb együttesen a (TI) távcsőnek (D) objektivlencséjét találja és az (P) képsíkban két egymáshoz képest oldalt eltolt képet létesít. A két kép egymástóli távolsága, mely ismeretes módon egyenes arányban áll, a czélpont távolságával, két függélyes szállal bíró okularfonalmikrométer segélyével meghatározható, melyek szálai közül az egyik mozgatható és egy beosztott dobbal ellátott mikrométercsavar segélyével beállítható. A képek egymástóli távolsága természetesen más szerkezetek segélyével is meghatározható, melyeknek részletezése itt fölösleges. A 2. és 3. ábrákban föltüntetett foganatosítási példánál a (B2) sugárnyaláb a (Cl) derékszögű prizmában két totális reflexió által irányában megfordíttatik és a (Bl) sugárnyalábbal együtt az (E) nél megtört (T2) távcsőbe jut. Az (F) képsíkban itt is két egymáshoz képest oldalt eltolt kép keletkezik. A két (Al) és (Cl) prizma egymáshoz van tapasztva vagy egy darabban készül. A 4. és 5. ábrában föltüntetett foganato-