23860. lajstromszámú szabadalom • Készülék távirdai és hasonló czélokra szolgáló lyukasztott papairszalagok előállítására

— 6 -(dl2) süveg zárja el. A tengely fölső vége egy (dl 1) hídon van átvezetve és egy (dl3) fogaskerékben végződik (16. ábra), mely egy nagyobb (dl4) fogaskerékbe kapaszkodik. A ((114) fogaskerék (d 16) tengelye egy (dió) csapágyban nyugszik és egy (d 18) kilincs segélyével egyik irányú elforgásában meggátoltatik. A (B) lyukasztó- és a (H) továbbítóelektromágnesek kapcsolása a 18. ábrán látható. Az elektromágnesek, mint látható, a (B2) segédelektromágnesekkel és az (f5) emeltyű (1. ábra) elállítására szolgáló (I) elektromágnessel párhuzamosan vannak kapcsolva. A (B és H) elektromágnesek tehát a (B2 és I) elektromágnesekkel egyidejűleg gerjesztetnek. Az (I) elektromágnes akkor gerjesztetik, ha (i2 és i3) kontaktusok közt érintkezés jön létre. Az (i2) rúgót (3. ábra) a (B3) rúd állítja el és hozza az (i3) csavarral érintkezésbe. Ha ez megtörtént, áram folyhat (18. ábra) az (M B) telepből az (1, 2) vezetéken, továbbá az (i3 és i2) kontaktusokon és az (I) elektromágnesen és (10) vezetéken át vissza a telepbe. Azonkívül még egy áramkör létesül, t. i. az (M B) telepből az (1, 2 és 3) vezetékeken át a (q2, q3, q4) főkontaktushoz mely valamelyik. a lyukasztást eszközlő billentyű lenyomásakor a később leírandó módon záratik, azután a (4) vezetéken keresztül az (M4) sínhez, innen az illető, szintén a billentyűk segélyével záródó (0, l2

) kontaktushoz és az illető (B és H) elektromágneseken keresztül a (6) vezetékbe és a (8. 9 és 10) vezetékeken át vissza a telepbe. A billentyűzet a következő berendezéssel bír (19—35 ábrák): Egy (Q) talplemezen (h) lánczok vagy zsinórok (28., 30. ábrák) vannak elrendezve, melyeknek egyik vége (b2) csavarok segélyével egy (hl) léczhez van erősítve, míg másik végük a (h4) tengely körül (22. és 35. ábrák) forgatható (0) kontaktemeltyűk alsó (h3) karjához van kötve. A lánczok meg vannak feszítve, úgy hogy vízszintes helyzetet foglalnak el és az (0) emeltyűk szabad karjára csak olyan húzást gyakorolnak. hogy a (h6) kontaktrúgók és az (12) peczkek közt, mely utóbbiak a szigetelő anyagból készült (h8 és h9) sínek közé foglalt egymástól elszigetelt (h7) peczkekbe vannak beeresztve, rendes körülmények közt kis hézag van. Ha azonban a lánczok egyikét egy (K) billentyű lenyomásával leszorítjuk, az (0) emeltyű elforog, úgy hogy a (h6) rúgó és az (12) peczek közt kontaktus jön létre. Ha most a billentyűt ismét eleresztjük, az előbb megfeszített (hl 1) spirálrúgó hatása, melynek egyik vége egy (h10) sínhez, másik vége pedig az (0 emeltyű (h3) karjához van erősítve, érvényre jut és az (0) emeltyűt ismét fölemeli, mikor is ennek (h5) karja a (h6) rúgót megemeli és az érintkezést megszünteti. A 19., 20. és 22. ábrákon egy segédállvány látható, melybe egy lengő (jl) tengely van ágyazva. E tengely két lefelé irányuló (jll) karral bír. E karok alsó végét egy (j2) rúd köti össze, melyre az (0) emeltyűk (h3) karjai támaszkodnak, és mely (jl3) rúgók(19. ábra) hatása alatt áll. E rúgók az (0) kontaktusoknak a billentyűk eleresztése után fölső helyzetükbe való visszavezetését eszközlik. A 29. ábrában a billentyűzet elhelyezésére szolgáló, leemelhető fölső állvány perspektivikus képben van bemutatva. Ezen állvány (Gl) oldalfalakkal bír, melyeket (G és G3) keresztlemezek, valamint a (G2) mellső fal foglalnak össze. A (G2) mellső fal és (G3) lemez közt (s2;l) lépcsők vannak elrendezve, melyekre (s21) keresztrudak fektettstnek (20. ábra). E keresztrudak (m30) lemezkéket hordanak, melyeknek czélja a (K és KI) billentyűk (ml) fejeit egymástól elválasztani (20., 21., 22., 25.. 34. és 35. ábrák). Ezáltal meg van akadályozva, hogy tévedésből egyszerre két billentyűt lehessen lenyomni. A fölső állvány fenekén négy beállítható (qlO) láb van elrendezve (29. ábra), melyek az alsó állvány (28., 30. ábrák) megfelelő mélyedéseibe feküszenek és a fölső állványnak az alsóra való könnyű ráállítását teszik lehetővé. Hogy a billentyű-emeltyűknek a fölső állványba való könnyű és biztos behelye-