23831. lajstromszámú szabadalom • Gázóra

5 -való merülése pillanatától az (s) kibocsátó | nyílásnak a vízből való kilépése pillanatáig eltelt. Elegendő a (c) válaszfalakat oly módon elrendezni, hogy a vízmagasságok közti különbség megfeleljen a gázóra közepes fo­gyasztásának, a mikor aztán a (d) kompen­zátor (s) kibocsátó nyílásának a vízből való kilépése a gázóra mozgásában nem fog za­vart okozni, mivel ezen föltételek mellett a gázórában a belépési oldalon foglalt gáz a kompenzátor által kipótolt gázzal egyenlő nyomás alatt keveredik. A leírt folyamot ugyanúgy megy végbe, akár alacsony akar magas a víz állása a gázórában, mint közepes vízállásnál. Az y-y egyenes a víz síkját azon pillanatban jelöli, mikor közepes vízállásnál a (d) re­kesz bebocsátó nyílása a vízbe merül s a z—z vonal a víz síkját azon pillanatban tünteti föl, midőn ugyanezen rekesz kibo­csátó nyílása s vízből kilép. A gázóra (p) köpenye kerek fölülettel bír (1. és 2. ábra), azon czélból, hogy a köpeny egyes részei domborítás vágy hor­pasztás által könnyen előállíthatók s össze­forrasztásuk könnyen foganatosítható legyen. A gázóra (p') rögzítő fülek s az (r') víz­szekrény alatt elrendezett (o) támaszok se­gélyével úgy vízszintes, mint függélyes ala­pon tetszőlegesen megerősíthető. A dob és köpeny egyes elemeinek össze­kapcsolási módja, az eddigi doboknál hasz­nált sík lapoknak domborított vagy hor­pasztott lapok által való helyettesítése kö­vetkeztében a forrasztások számát teteme­sen csökkenti s a kézzel végzendő munka j helyébe majdnem teljesen mechanikai munka lép. Ennélfogva a költségmegtakarítás is tetemes lesz, a kivitel is pontosabban foga­natosítható s a gázóra működése szabályo­sabb. Azonkívül az eddigi gázóráknál a pon­tosság érdekében követelt utánjavítások. melyeket a kézimunkából eredő tökéletlen­ségek s alakváltozások tettek szükségessé, jelen találmánynál elmaradnak. Az (s) dob egy módosított foganatosítása a 10. és 11. ábrákon van bemutatva. A mérő szerkezet itt is tulajdonképen egy kettős (a', b') dobból áll, melynek lapátjai nincsenek legömbölyített karimákkal ellátva, hanem (g) síklapokból és (h) csavarfölüle­tekből van előállítva, melyek a dob henge­res részével forrasztás vagy szögecselés által kapcsoltatnak össze. A gáz az (a) és (b) dobok közötti köz­ponti térbe érkezik, mely az elosztó kama­rát képezi. Ezen módosítás nélkülözi az előbbi foga­natosítás némely előnyét, azonban nagy kapaczitással foganatosítva igen czélszerü­nek bizonyúl, mivel nagyobb gázóráknak domborítás vagy horpasztás által való elő­állítása nehézségekbe ütközik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gázóra változatlan mérési adatokkal, jellemezve a kettős sorban elrendezett rekeszekből összeállított mérő dob által, mely rekeszek a gáz központi elosztó kamaráját képező gyűrű alakú tér körül szimetrikusan vannak elrendezve s köze­pük felé esetleg összesziikíthetők, széleik felé pedig kibővíthetők azon czélból, hogy a dob mérő kapaczítását a vízállás változásai ne módosítsák érezhetően s a víz magasságának emelése a pontos mérésre hátrányos ne legyen, míg a kerü­leti kibővülés azon czéllal bír, hogy a dob mérő kapaczitása lehetőleg nagy legyen s a gáztérfogat deformácziója elősegíttessék s a kibocsátó nyílások kellő távolsággal bírjanak, jellemezve továbbá a rekeszek falai által képezett lapátok által, melyek a dob forgási ten­gelyének irányában kifejtett nyomást egyensúlyozzák s olyan szög alatt van­nak ezen tengelyhez képest elrendezve, hogy az erőfogyasztás a lehető legcse­kélyebb legyen s a dob szerkesztésére fölhasznált anyag lehetőleg kihasznál­tassék, minek következtében a forgás létesítésére szükséges munka a mini­mumra csökken s a dob a közönséges doboknál megengedett maximális sebes­ségnél jóval nagyobb sebességgel járat­ható, úgy hogy ezen dob sokkal nagyobb

Next

/
Thumbnails
Contents