23827. lajstromszámú szabadalom • Mechanikai bársonycsépes szövőszék
— 6 — használtam föl mely a vetélőváltást működteti. Egy kétbütykű (18) tárcsa a kártyának megfelelőleg egy (19) emeltyűre hat (4. ábra). A (19) emeltyű (20) végével egy a (22) tengelyre ékelt (21) emeltyűre szorulva egy (24) csigán futó (23) zsinórt vagy szíjat meghúz, és a (25) emeltyűt megrántja, mely a szövőszéket kiiktatja, oly módon, hogy a (26) kiiktatóemeltyűhöz szorul, mely a (27) bevágásból kiugrik (2. ábra) és a rajzon föltüntetett helyzetet foglalja el; a (30) villa ez által a hajtószíjat a (28) laza dobról a (29) rögzített dobra tolja át. Mialatt a (26) emeltyű a kiiktatást eszközli, egyidejűleg egy erős szabályozható fék (3. ábra) a (31) dobra hat, oly módon, hogy a szövőszék rögtöni megállása következik be. Ha a munkásnő, valamely okból a szövőszéket meg akarná állítani, mielőtt a szabályszerű négy vagy öt vetés bekövetkezett volua, úgy csak egy másik kis emeltyűt kell megnyomnia, mely közelében van elrendezve és mely szintén a kiiktatószerkezettel van összekötve. Az előzőkben föltételeztük, hogy a munkásnő a szövőszék jobb oldalán áll, de világos, hogy a szövőszék és a készülék akként is rendezhető el, hogy a munkásnő bal felől álljon. Kényelmes kezelés czéljából csak a szövőszék hajtását, a féket és a lánczhajtást a munkásnővel szemben lévő oldalon kell elrendezni, a megá'lítókártyás szerkezetet pedig melléje kell helyezni. Minthogy a szövőszék minden csépbehelyezés alkalmával meg kell, hogy álljon, ennélfogva azt naponta néhány ezerszer meg kell indítani. A közönséges beiktatási rendszerrel ez teljes lehetetlenség volna és még inkább, ha a szövőszék a jelen berendezéssel van ellátva. Ahányszor a szövőszéket beiktatjuk, mindannyiszor (tizenöt-húszszor perczenkint) a féket terhelő súlyokat föl kell emelni. Minthogy a munkásnő azonkívül két kezével azzal van elfoglalva, hogy állandóan csépeket berakjon és kihúzzon, úgy a szövőszéket egyidejűleg nem bírja beiktatni. Oly eszközöket kellett tehát keresni, me- 1 lyek lehetővé tették, hogy a munkásnő a beiktatást minden fáradság nélkül és csaknem észrevétlenül eszközölhesse. Ezen czélból a (29) laza szíjdobot alkalmazzuk, melynek segélyével a szövőszék mechanikailag iktatódik be. ahelyett, hogy azt a munkásnő kézzel eszközölné. Ezen eszköz a szövészetben eddigelé még sohasem volt alkalmazásban és kitűnő eredményeket mutat. A (29) laza szíjdob egyik oldalára (3. ábra) egy erős (33) vassín van erősítve, melyen egy (34) vezeték van elrendezve. Ezen vezetékbe egy (35) hajtórúd kapaszkodik, mely egy (37)-nél csuklósan megerősített (36) emeltyűt lengő mozgásba hoz. Ezen (36) emeltyű a kiiktató készülékig terjed. Úgy a szövőszék mozgásakor, mint nyugvásakor, a hajtószíj többé-kevésbbé a laza szíj dobon jár. Ez ennél fogva szakadatlanul forog cs a (36) emeltyűnek állandó föl- és lejáró -mozgást kölcsönöz. A szövőszék állványán, a mellgerendával párhuzamosan, egy könyökemeltyű (1. ábra) van csuklósan megerősítve, melynek (39) karja körülbelül háromszor oly hosszú, mint a másik (40) karja. A (40) kar egy (41) csaphoz szorúl, mely a (26) kiiktató villára van erősítve. A (39) hosszú kar csaknem vízszintesen fekszik és végén egy (42) kilincset hord, mely függélyesen lelóg, és pedig lehetőleg közel a (36) emeltyúhöz, de anélkül, hogy azt érintené. A szövőszék előtt egy hosszú (45) rúd jár (43 és 44) görgőkön, a munkásnő közelében. Ezen rúd túlsó végén egy hosszú függélyes (46) emeltyúhöz kapcsolódik, melynek alsó része könyökalakúan van meghajlítva és a (42) kilincshez támaszkodik. Ezen szerkezet működése a következő: A szövőszék működése közben hajtószerkezet megáll, mihelyt egy csépet be kell helyezni. A munkásnő ekkor gyorsan egy csépet helyez be és emellett egy előre és jobbról balra irányúié mozdulatot tesz, oly czélból, hogy a csépet végig belökje. Azon pillanatban, mikor a csép teljesen be van helyezve, a munkásnő egészen közel áll a szövőszékhez és czombjával a (45) beiktató sínt jobbról balra tolja.
