23827. lajstromszámú szabadalom • Mechanikai bársonycsépes szövőszék

— 4 — képest a késtartó kocsi megindításának időpontját meghatározzn. Az (r) mozgatókocsi egy (s) nyúlvánnyal bír, mely a késszán közepe felé van irányítva. Ezen nyúlváuy továbbítóul szolgál és a (q) papagáj csőrét megfogja, a midőn a késszán mozgásba hozandó. Az (r) kocsi mellső lapján egy (u) vezetékkel ellátott (t) lemez van elrendezve, melybe egy kéttagú (v) vonórúd egyik vége van beakasztva, mely az (r) kocsinak az (x) vonóláncczal való összekötésére szolgál. A közönségesen használt, horonnyal bíró bársonycsépek a jelen készüléknél is alkalmazhatók, czélszerübbek azonban olyan kétrészű csépek, melyek két végükön összeszögecselt, vagy összeforrasztott (2) aczéllemezekből állnak, melyeknél a metszés alkalmával a kés a két lemez közé lép. Oly czélból, hogy a kés a kettős lemezbe beléphessen, abból egyszerű és pontos módon ismét kiléphessen, azután a következőbe léphessen és így tovább, a 9. ábrán föltűnte tett berendezés van alkalmazva, melyen két csép oldalnézetben van föltüntetve. Mindenik csépnek mellső (y) lemeze egy hosszirányú (z) kivágással, hátsó része egy (1) kivágással bír, oly módon, hogy az utóbbi az előbbitől jobbra fekszik. Tegyük föl, hogy a kést a szövőszék jobb oldalán akarjuk be- és kiléptetni. Ha már most a kést az (y) csép mellső oldalához gyöngén odanyomjuk, úgy az a (z) nyíláson át belép és azonnal az (y) csép (2 és 3) lemezei közé kerül, a csépen fekvő hurkokat átmetszi és ugyanazon csép két lemeze között ismét visszatér, mi mellett az állandóan a hátsó cséplemezhez szoríttatik. Ezen nyomás a kést visszamenésekor az (1) nyílásból kilépteti, mire az ugyanily módon a következő csépbe lép. A kilépő nyílás, mint említettük, a belépő nyílástól jobbra fekszik, miáltal a kés visszaérkezésekor a csépből kivezettetik, és így a következő csépbe ütközik, melynek nyílásába az a kellő pillanatban behatol. Szükség esetén a kést a csép egyik végén beléptetjük, másik végén pedig kiléptethetjük. így például a kést az első csép jobb végén beléptetjük és bal végén kiléptetjük, mire az a második csépbe annak bal végén belép és jobb végén kilép, a harmadik csépnek olyan az elrendezése, mint az elsőé, a negyediknek, mint a másodiké, stb. A késre élűiről hátrafelé gyakorolt nyomást, mely annak a csépbe való bemenesztésére és abból való kimenesztésére szükséges, akár egy (4) spirálrúgóval létesítjük (5. ábra), mely az fe) karra támaszkodva a (d) rudat a csép felé szorítja, akár pedig egy kampóval, melyet a késtartó kocsira helyezünk, és mely azon pillanatban, melyben a kocsi kiindulási pontjára visszatér, egy rugóval találkozik, mely a kocsit a csép felé szorítja. Az ezen módok valamelyike szerint létesített nyomásnak nem kell igen nagynak lennie, minthogy maga az előrehaladó szövet is a csépeket a kés felé szorítja. Mialatt az egyik csépen végigmetszünk, a következő csép foglalja el amannak előbbi helyét, oly módon, hogy a kés minden metsző útja alkalmával egy másik csépre hat, melyhez ugyanakkora erővel szorul hozzá, mint az előbbihez. A szóban forgó esetben czélszerű a mellgerenda mögé jobb oldalt egy (5) lehajlított lemezt alkalmazni (1., 2. és 5. ábra), mely alá a csépek kerülnek; ezen lemeznek az a czélja, hogy a csépek végeit azon helyeken, ahol a kés azokba belép, illetve kilép állandóan letartsa. Erre különösen igen könnyű csépek alkalmazása esetén van szükség, melyek a szövet rángásai alkalmával fölemelkedni igyekeznek. Igen magas és egymáshoz igen közel fekvő csépeket igényelő szövetek készítése alkalmával ezen csépek tetemes súlya a szövetet túlságosan megterheli. Ez esetben a mellgerenda mögött a szövet alá két kis vasasztalt rendezünk el, melyek egészen a vet élőfiók közelébe érnek és ily módon a csépek súlyát hordják. A legtöbb szövetnél azonban ezen elővigyázati rendszabály teljesen fölösleges. Oly czélból, hogy a munkásnőnek a csé-