23817. lajstromszámú szabadalom • Vezérfékcsap elektromos és pneumatikus úton vezérelt légnyomásos fékekhez

A markolatnak a 2. ábrán látható (I) állásánál (a fékek megeresztése elektromos és pneumatikus úton) a (20) furat a (31) nyílás fölé kerül, a fővezetékből levegő áramlik a (16) dugattyú alá és ezt fölfelé mozgatja; ennek következtében a (17) áramzárórúgók a (8) áramzáródarabba fogódzanak, tehát a (8) áramzáródarabbal összekötött (3) gyűrű a (16) dugattyún át a fémből készült (1) csapburkolathoz és ily módon a földhöz kapcsolódik. Az elektromos úton vezérelt (32) működtető szelepeknek, melyek a fék meghúzását, illetőleg megeresztését idézik elő és melyek egyrészt az átmenő vezetékkel, másrészt a földdel vannak összekötve, (2. ábra) áramköre ennek megfelelően záródik. A (16) dugattyú fölött lévő teret a (30) nyílás, a (22) üreg és (29) nyílás a (28) főlégvezetékkel köti össze. A (29) nyílás akként van méretezve, hogy a (16) dugattyú fölött a nyomás csak bizonyos idő multával emelkedhessék anynyira, hogy a (18) rúgó működésbe jöjjön és a (8) gyűrű és (17) áramzáródarabpár között a dugattyú lefelé mozgása következtében az áramkör megszakadjon. Az áramzáródás idejét akként szabjuk meg, hogy az alatt a fékhenger teljesen kiürülhessen. A markolat (II és III) állásában, (2. ábra) mely állások a fékeknek tisztán elektromos úton történő megeresztését, illetve meghúzását idézik elő, a (16) dugattyú fölött és alatt lévő terek a (22) üregen és (30 és 31) nyílásokon át egymással, a Westinghouse-féle vezérfékcsap ismert (25) nyílásán át pedig a külső levegővel közlekednek, tehát ebben az állásban a dugattyú az áramkört nem zárhatja és az áramkör zárását csupán csak a (14) nyomógombnak kézzel történő lenyomásával végezhetjük. Ebben az esetben ugyanis (1. ábra) a (14) nyomógomb alsó megnyújtása ama fémhüvelyt érinti, melyben a (12 és 13) áramzáró-darab vezetve van és a (3) gyűrű ugyancsak földre kapcsolódik. Az áram iránya a (II) állásnál ellentétes, mint a (III) állásnál. Ekként a Chapsal-féle berendezésből (94163. számú német birodalmi szabadalom) ismertté vált módon az elektromos úton működtetett szelepek az egyik esetben (II állásnál) a fék megeresztését, a másik esetben (III. állásnál) a fék meghúzását idézik elő. A fékeknek tisztára elektromos úton történő működtetése különösen akkor igen fontos, mikor a vonat hosszabb lejtőn lefelé halad, mert ekkor a féknyomást lehetőleg fokozatokban kell nagyobbítani, illetőleg a már létesített féknyomást ily módon kell kisebbíteni. A markolat (IV) állásában (mely az elektropneumatikus úton történő fékezésnek felel meg) a (16) dugattyú alatt lévő tér a (31, 22 és 27) vezeték útján a főlégvezetékkel, a dugattyú fölött lévő tér pedig a (30, 24 és 26) vezeték útján a szabad levegővel közlekedik. A (16) dugattyú fölfelé mozgásánál az áramkör ismét záródik és addig marad zárva, míg a fővezetékben és a (16) dugattyú alatt a nyomás annyira nem csökken, hogy a (18) kikapcsolórúgó működésbe jöhet. A légnyomás hatása alatt a kapcsolás más módon is végezhető. A (19) tolattyú nyílásai és összekötő vezetékeit akként rendezhetjük el, hogy a (16) dugattyú alatt lévő tér a markolatnak, úgy az (I) mint a (IV) állásában a főlégtartállyal álljon összeköttetésben. A dugattyú fölött lévő tér ekkor a dugattyú egy kis, beállítható nyílásán át kapcsolandó össze az az alatt lévő térrel, egyébként pedig teljesen elzárandó. Ekkor az említett nyíláson át a két térben uralkodó nyomás kiegyenlítődik, úgy hogy bizonyos idő multával a kikapcsolórúgó működésbe jön, ennek következtében pedig a fölösleges áramfogyasztást elkerüljük. A (II III) középállásban a dugattyú fölött és alatt lévő tér ismét a külső levegővel közlekedik. SZABADALMI IGÉNYEK. I. Vezérfékcsap elektromos és pneumatikus úton vezérelt légnyomásos fékekhez, jellemezve egy légnyomásos henger által, melynek dugattyúja áramzáró gyanánt van kiképezve és melynek a dugattyú fölött és alatt lévő terei egy forgótolattyú útján a fékekhez csatla-