23787. lajstromszámú szabadalom • Hajókazán gyors gőzfejlesztésre

vei a (16) cső révén (17) térrel áll összeköttetésben, melybe a (10) tartály torkol, ellenben másik vége a (18) cső segélyével a (6) túlhevítőhöz van erősítve, a nélkül, hogy ezzel összeköttetésben állana, míg a (6) túlhevítőből a gőzt a (19) nyíláson át vezetjük el. Ezenkívül a kazán homlokfalak egyikén a (20, 20) nyílások vannak, melyeken a folyékony tüzelőanyag számára való tüzelőszerkezetet bevezethetjük. A (15) gyűjtő egyik fenekén csavardugóval vagy másmódon elzárt (21) nyílás van elrendezve a kazán kiürítése czéljából. Szénnel fűtött kazánnal a tüzelő tér mindkét oldalán (15) tápvízgyüjtő van elrendezve, melyet a rostélytól egy megfelelő magasságú tűzállóanyagból készült fal választ el. Ez esetben a (17) tér a (15) gyűjtőcsövekkel a (16) kétágú cső révén van összekötve. A kazán működési módja a következő : Az égéstermékek először az (5, 5) csöveket, a (2) csöveket, azután fölemelkedve a (8) csöveket, a (6) túlhevítőt érintik és vagy közvetlenül a (14) kürtőn át távoznak, vagy pedig a (2) csövek külső részén hosszirányban visszafordulnak, hogy azután ezen esetben a kazán alsó terében fekvő kürtőn át távozzanak. Azon esetben, ha a gázok közvetlenül a kazán fölső részből távoznak, a (23, 23) falak a (2) csöveken kívül vannak elrendezve, hogy ez által a kazán külső falát a tűzhely közvetlen sugárzásától megóvjuk. A csövekben lévő víz élénken kering és a (2) csövekben lefelé száll. A keletkezett gőz az (5) csövekből a (3) gyűjtőkbe, ebből a (7) csöveken át a (6) túlhevítőbe, innen a (8) csöveken lefelé halad, ezeknek érintése folytán szárazabb és túlhevített gőzzé válik, azután a (9) csöveken, a (10) tartályon és (19) nyíláson át a motorhoz jut. Hogy a vizet nem tartalmazó (8) csövek, valamint a (6) túlhevítő fölső része a tűzhely közvetlen hősugárzásának ne legyen kitéve, ezen részeket a tűzálló anyagból készült (24) burkolattal vesszük körül. Ha az (5) csövekben keletkezett gőz vízrészecskéket ragadott magával, úgy ezeket a (13) csövek mellett elhaladva, ezen csöveknek csipkézete visszatartja és leválasztja, úgy hogy a (2) csövekbe visszahullanak. Ha azonban a gőz mégis némi vízrészecskéket ragadna magával, úgy ezek a (8) csöveken való áthaladás alkalmával biztosan gőzzé válnak és így egészen biztosak lehetünk a felől, hogy száraz és megfelelően túlhevített gőzt kapunk. A kivált mészsók stb. a (15) tápvízgyűjtőben vagy gyűjtőkben gyűlnek össze, melyek a melegtől védve vannak; ilyen módon a tűznek kitett részekben kazánkő nem képződhetik, úgy hogy annak káros következményeivel szemben védve vagyunk. A sók, valamint a víz a (15) gyűjtőcső alsó részén igen könnyen távolíthatók el. A (16, 18) csövek, valamint a (17) tartály nem föltétlenül szükségesek, megkönnyítik azonban a csőcsoportok és a túlhevítő elhelyezését és kiemelését, a (17) tartályon pedig a biztonsági készülékek, vízmutató üvegek, feszmérő, szelepek stb. rendezhetők el. SZABADALMI IGÉNYEK. I 1. Csöveskazán gyors gőzfejlesztésre, jellemezve a tűzhely két oldalán elrendezett, egyrészt merőleges vagy kissé ferde, nagy átmérőjű (2, 2) czövek, másrészt a tűzhely hatásának kitett (5, 5) elgőzölögtető csőcsoport útján egymással öszszekötött (3, 4) gyűjtőcsövek által, melyek közül a fölső (3, 3) csövek, a (6) hengeralakú tartállyal állanak összeköttetésben, a mely a függélyes (8) csöveket hordja és ezeknek belsejébe a konczentrikusan elrendezett, a (6) tartályhoz konczentrikus (10) tartállyal összekötött (9) csövek torkolnak, mi mellett a (6) és (10) tartály, valamint a (8) és (9) csőcsoportok a túlhevítőt alkotják, melynek a tűz hatásának közvetlenül kitett részei tűzálló anyagból készült réteggel vannak megvédve. 2. Az 1. igényben védett gőzkazánnál a csőcsoportnak olyan túlhevítővel való összeköttetése, mely a (a—b) hengeres tartályból áll, a mely a függélyes (8) csősorozatot hordja és ezeknek belsejébe a konczentrikusan fekvő, egy másik, a (6)