23770. lajstromszámú szabadalom • Besorozógép

deszka mozgásában azonban a (23) tárna- t szok révén a (24) sín is részt vesz és ez a (7) aezélsineket a 4. és 5. ábrán föltűn- ^ tetett helyzetbe hozza, melyben azok, mint fönt említtetett, az állványfalra (f)-nél fölülnek. A (7) aczélsinek, valamint az (5) platinák ennélfogva a (22) fenékdeszkának ez után következő lefelé mozgásában nem vesznek részt. Ha a (9) emeltyű az 1. ábrán látható helyzetébe ismét visszakerült, úgy a (8) emeltyűt is 1. ábrabeli eredeti helyzetébe visszahozza, miáltal a (2) késkeret legmélyebb helyzetébe kerül. Ezen helyzetben a rögzített (3) kések az (e) platinakampók között ülnek, mely utóbbiak a (11) emeltyű által hozattak ezen helyzetbe. . Most következik a besorozás. A rajzmintát (25) rúdon át (14. ábra) behúzzuk, a hol is egy előtte fekvő (29) vonalzó a besorozandó sort a rajzmintán jelzi. A besorozás a gép egész szélességén végigérő kifeszített (6) besorozózsinegek segélyével történik a következő módon: A gép úgy áll a munkás előtt, mint az a 14. ábrán látható; (25)-nél a rajz be van húzva, a (29) vonalzó pedig a besorozandó sort mutatja. Miután a (10) emeltyűk (18) peczkeit a mintának a megfelelőleg beállítottuk, tehát az egyik, vagy a másik oldal felé ferdén állítottuk (L ábra), elkezdhetjük a rajz szerint való levirozást. Föltéve, hogy a rajzon kezdetben négy vörös fonál van megjelölve, úgy a (13) emeltyűt vörösre állítjuk és erre a (6) besorozó fonalak közül az első négyet hüvelykújjunkkal hátranyomjuk. Ezen hátranyomás által a (7) aczélsinek (f) fölfekvésükről lehúzatnak, mire az (5) platinák lefelé esnek és esetleg a (4) mozogható késekre akaszkodnak. Ha ezután a rajzon három fehér fonál következik, úgy a (13) emeltyűt fehérre állítjuk és erre a legközelebbi három (6) fonalat hátranyorojuk (14, ábra) és így tovább, míg a sor végig van sorozva. Ebből legelébb is az. következik, hogy nem minden lánczct egyenként sorozurJ-hanem valamennyi lánczot egyszerre. Miután már most az egész sor végig van sorozva, a szádat kell képezni, a mi az ál-I tal történik, hogy legelébb is a (13) emeltyűt (I)-re (azaz az I. lánczra) állítjuk és erre a (8) emeltyűt a nyíl (3. ábra) irányában hátra mozgatjuk. A (10) emeltyű lenyomása által a (4) mozogható kések megfelelő (d) horgai akként állíttatnak, hogy a (2) késkeretben lévő (3) kések azokat megfoghassák. A (8) emeltyű hátramozgatása folytán azonban a késkeret fölemelkedik és így természetesen a mozogható (4) késeket, melyeknek (d) horgai megfogattak, magával fölviszi. A mozogható késeken az elébb besorozott (5) platinák függnek, melyek ennélfogva szintén fölemelkednek 6S CLZ o. Ital, hogy a rájuk kötött zsinegek (13. ábra) a besorozandó (30) zsinegcsoportfonalakkal összeköttetésben állnak, a szádot képezik (13. ábra). Miután erre a szokásos fonalat, behúztuk, mely a besorozott zsinegcsoportfonalakat a be nem sorozottaktól elválasztani van hivatva, a játék újra kezdődhetnék és a második sor kerülhetne besorozás alá. Ha a szövet azonban két-, három- vagy többlánczú, úgy a (8) emeltyűt a további besorozás előtt (Il)-re állítjuk, erre a szádat mégegyszer képezzük és egy második elválasztófonalat húzunk be és így tovább, míg a további lánczok számára egy-egy szád képeztetett és egy-egy elválasztófonál behúzatott. Erre ugyanily módon a második sort sorozzuk be, A <norinbergi olló»-szerűen kiképezett (31) fésű arra szolgál, hogy a (6) besorozó fonalakat a rajznak megfelelően szétossza. SZABADALMI IGÉNY. Besorozó gép, jellemezve az által, hogy (5) platinák segélyével megfelelően állított, részben mozogható, részben rögzített, föl és le mozgó (3) és (4) kések közvetítése mellett, melyekre a platinák akaszkodnak, a megfelelő zsinegcsoport. nalak fölemeltetnek, tehát egy szád képeztetik, melybe a szokásos elválasztofcnál behúzható. C»L!.AS íítfs^VÉ N 1 4RSA.SAG NYOMDÁJA ! UCAPHH