23765. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőnek tartályokhoz, pl. kokszoló kemenczékhez, megeresztő kemenczékhez és más effélékhez való átvitelére

és azokat egymás után fölváltva, folytonos kokszolási folyamatot létesítünk. A kokszoló kemenczékből természetesen a kokszot kiürítjük és a mikor szükséges, újból tüzelőanyaggal töltjük meg. Minthogy a kokszoló kemenczékbe levegőt nem bocsátunk és az összes meleget a forró gázok segítségével vezetjük be, ennélfogva az illó szénhydrogének el nem égnek és azok, melyek kondenzálhatok, az állandósító kamrába jutnak, úgy hogy a lehúzott gáz a csöveken át elvezethető állapotban van, valamint az a része, mely (a 12 csövön át) újból a hevítőkamra felé czirkulál, szintén nem választ le kátrányt az említett kamra hideg, illetve bevezető végénél. A kezdeti gázszükséglet valamely külső | gázforrásból, illetve külön fejlesztőből ve- j hető vagy pedig a hevítökamrát valamely tetszőleges módon fölhevítjük ós azután a készülék tartalmát, mely ezen első megindításnál levegőt foglal magába, czirkuláltatjuk; ezen utóbbi esetben az oxygén elég és gáz fejlődik; a czirkulácziót szükség esetén újabb levegőmennyiség bevezetésével folytatjuk, mindaddig, míg jó minőségű világító és hőátvivő gázt kapunk. A fölhevített gáz áthaladva a kokszoló -kemenczékben lévő szén fölött, a fölső fölületeket koksszá alakítja, miközben a koksz maga magas hőmérsékletet vesz föl és a meleget fokozatosan az alsóbb rétegeknek adja át és a mint a koksz-réteg vastagsága növekszik, növekszik az a mélység is, melyre a desztilláczió létesítésére elegendő meleg átvitetik, úgy hogy fokozatosan az egész szénmennyiség száraz desztillácziónak illetve kokszolásnak lesz alávetve. Ezelőtt azt ajánlották, hogy a fölhevített gázok a szénen vezettessenek keresztül, akár föl akár lefelé, de az ilyen eljárás likacsos kokszot ad, míg jelen új eljárás tömör kemény kokszot szolgáltat, mely különösen fémkohászati és olvasztási czélokra alkalmas. A találmány kokszgyártásra való alkalmazásában van ismertetve, de nem szorítkozik ezen specziális alkalmazási módra. így pl. alkalmazható anyagoknak kezelésére ezeknek fizikai és chemiai-fizikai állapotuk megváltoztatása czéljából, mint pl. aczél vagy más fémek lágyítására, illetve megeresztésére, vas aczélozására, illetve keményítésére, szárításra (pl. gyümölcs vagy fa szárítására), valamint minden olyan eljárásra, hol egy bizonyos különleges légkör fönntartása és a hőmérséklet szabályozása szükséges. Oly czélból, hogy a kemenczében, illetve a hevítőkamrában állandóan redukáló légkör tartassék fönn, kokszot vagy könnyen oxydáló fémet, pl. rezet tartalmazó tartályokat iktathatunk a kamrák meleg végei és a kemencze közé. Mialatt a gáz a kezelendő anyagoknak fölhevítése czéljából czirkulál, nem tömör helyek és másfélék által okozott veszteségek állhatnak elő, de ez a veszteség a készülékkel összeköttetésben álló gáztartóból vett gázzal pótolható. A gázkeringés gyorsasága természetesen a fúvó vagy alkalmas szelepek segítségével úgy az egyik, mint a másik irányban az összes közbeeső fokozatokon át a maximumig szabályozható. A keringés gyorsaságának növekedése növeli az időegységben keresztűlmenő gáz térfogatát és így csökkenti azt az időt, mely alatt a gáz hevítőfölületeknek van kitéve, ez pedig alacsonyabb hőmérsékletet eredményez, de ugyanannyi vagy több energiát vihet magával az időegység alatt és megfordítva. Világos, hogy jelen találmány alkalmazásával valamely anyagnak lehűtése, miután azt magas hőmérsékletre hevítettük, tetszésszerinti lassúsággal végezhető, ez pedig a gázáram irányának megfordítása útján is foganatosítható a hűtőkamra közbeeső fölhevítése nélkül. Jelen találmány alkalmazható továbbá más anyagok pl. mészkőnek kezelésére is, szénvasgáz, égetett mész, illetve mészoxyd előállítása czéljából vagy pedig téglák, terrakotta vagy egyéb anyagok kezelésére, melyekből a nedvesség eltávolítandó. SZABADALMI IGÉNYEK. I. Eljárás a hőnek tartályokhoz, pl. kokszkemenczékhez, inegeresztőkemenczékhez