23762. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szövőszék kötött szőnyegeknek mechanikai úton való előállítására

— 6 -emelt első lánczfonal legelőször is a hüvelyvastagodás be nem vágott szélére fekszik. 2. A hüvely a 18. ábrabeli nyíl irányában körülbelül 90°-kal előre forog, úgy hogy a lánczfonalat mindkét horog megfogja; e mellett a horognyílások említett ferde működő szélei a lánczfonalat két helyen a fogó hosszirányában gyöngén meghajlítják (18 ábra), a midőn a fölső lánczfonalrész az a'só lánczfonalrészhez viszonyítva előre, illetve kifelé nyomatik. 3. A hüvely a nyíl irányában tovább forog; e mellett a lánczfonal a forgási síkban meghajlik (19. ábra). A hüvely tovább forgásánál a vastagodásnak az alsó (38) horognál, illetve annak nyílásánál kezdődő, csavarvonalban vezetett szé!e az alsó lánczfoDalrészt a sima hüvelyrészre kényszeríti fölgombolyodni, míg a fölső a (37) horog ferde széle által kissé előre tolt lánczfonalrész a hüvely homlokfölülete előtt elmozoghat (20. ábra). 4. A (37) horog legalsó helyzetét, illetve a másik (38) horog legfölső helyzetét elhagyta ; a fölső lánczfonalrész a (37) horogról lecsúszott, úgy hogy a másik (38) horog körül egy zárt hurok létesül (21. ábra). 5. A hüvely tovább forog és a (38) horog a fölső lánczfonalrészt annyira magával húzza, hogy utóbbi a hüvelynyílást keresztezi, a midőn nz üres (37) horog végre ezen lánczfonalrészt ismét megfogja (22. ábra), mely pillanatban a hüvely forgása befejeződött és az (a) fogókivágás. — mint az szükséges — a fogó és hüvely együttes 1V4 körülfordulata után fölül kerül. Most az első lánczfonalnak a smyrnacsomó előállítására szükséges (azonban nem állandó) burkolása kész. 6. A fogó erre előre tolatik, úgy hogy a hüvelynyílást keresztező lánczfonal a fogóhasítékba belép. Egyidejűleg a második lánczfonal is kiemeltetik, mely szintén a fogóhasítékba lép (23. ábra). 7. Ezután ugyanazon működések történnek, mint a perzsacsomó kötésénél, neve- j zetesen a lánczfonalsor nyitása, a fogónak a képezett nyíláson való áttolása, a csomóra kötendő fonaldarab megfogása és az előmunkált szalagból való kihúzása, az ívnek a fonaldarabból való képezése a második lánczfonid utáneresztése, mely a fonaldarab nyitott ívébe fekszik (24. ábra). 8. A fogó annyira visszahúzatik, hogy annak szabad a fonaldarabot tartó vége a hüvely széle mögé kerül. 9. Erre a fogó és ennek megfelelően a hüvely is 180°-kal visszaforgattatik, úgy hogy a fonaldarab végei kereszteződnek és a lánczfonal (nem állandó) hurkolása a fogónak csak egyik szárát veszi körül (25. ábra). 10. A hüvelynek kevéssel több, mint 180°-kal való tovább forgatása által, a midőn a fogó egészen a lánczsorig előretolatik, a lánczfonal hurkolása a hüvelyről leesik és ezáltal a fonaldarab keresztezett végeinek egyikére kerül (26. ábra), mire a fogót Ismét valamivel 180°-kon túl visszaforgatjuk, hogy a kész csomó megfelelő helyzetben a kész árúra legyen tolható. 11. A lánczban lévő feszültség folytán a lánczfonal hurkolása ismét megszűnik, úgy hogy ugyanazon hurkolás a fonaldarab végén képződik (27. ábra), mire a smyrnacsomó kész és az árúra tolható, a midőn a fogó kinyitása a kész csomót szabaddá teszi. 12. A szán a fogókkal fölemelkedik és erre a szán két lánczfonal, illetve egy lánczfonalpár távolságának megfelelően szélességi irányban elállíttatik. Egy új smyrnacsomó kötésére a fogót, mint fönt említtetett, az erre szükséges kezdeti állásba hozzuk. A 11. és 22. ábrák összehasonlításából látható, hogy a smyrnacsomó készítésénél az egyik lánczfonalnak kissé hosszabb darabja gömbölyödik a hüvelyföliiletre, mint a perzsacsomó előállításánál; a perzsacsomónál tehát a lánczfonalat kevésbbé kell meglazítani. A lazító bereadezés számára való, a főtengelyről mozgatott fönt. említett exczenter az j (y) rudat (3. ábra) kellő időben szabaddá teszi, melyet azonban az (x) rúgó akként tart, lvogy a láncz nem lazul meg. A fogónak a hüvellyel való együttes erre követ-