23748. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamos izzó, fűtő és ellenálló testeknek előállítására

— 2 tést legalább is az anyag összezsugorodásáig, illetve megolvadásáig, előnyösen még ezen túl is fokozzuk. Könnyen belátható, hogy az ekként előállított izzó, fűtő és ellenálló testeknél az utólagos megolvadás, elgörbűlés vagy szétmállás rendes körülmények között teljesen ki van zárva. A jelen találmány tárgyát képező eljárás foganatosításánál az izzó, fűtő és ellenálló testek előállítására fölhasználandó oxydokat, mint például a mágnéziumoxydot, a kalcziumoxydot, a zirkonoxydot, a kovasavat alkalmas hevítő berendezésben, például villamos kemenczében, villamos fényívben vagy oxygénfúvóban (Fletscher-kemenczében) igen nagy hőmérsékletnek vetjük alá. Ha a hőt annyira fokozzuk, hogy az anyagok teljesen megolvadjanak, akkor az izzó, fűtő vagy ellenálló testeket igen egyszerűen akként állítjuk elő, hogy a megömlesztett üveg módjára viselkedő megolvadt masszát például szénpálczácska segélyével tetszőleges átmérőjű szálakká nyújtjuk ki, melyeket aztán tetszőleges hosszaságú darabokra vágunk szét. Ily módon igen csekély átmérőjű testeket állíthatunk elő, melyek sokkal nagyobb Bűrűséggel bírnak és csekély átmérőjük daczára külső behatásoknak és a hőnek sokkal jobban ellentállanak, mint az eddigi ily testek. A megömlesztett masszát kihűlése után tetszőleges segédeszközök segélyével finom porrá is zúzhatjuk szét, melyet mindenekelőtt alkalmas oldó szerek (mágnézia alkalmazása esetén víz, más esetben hígított savak) segélyével a tisztátlanságoktól megszabadítunk és ezután képlékeny masszává gyúrunk ; az így nyert maszszát tetszőleges alakú és nagyságú izzó testekké formáljuk. Sokkal finomabb és egyenletesebb port nyerünk az által, hogy a hőt az anyag gőzösítéséig fokozzuk és az ekkor keletkező gőzöket kondenzáljuk. Miután az ekként nyert porból a tisztátalanságokat kémiai vagy mechnikai úton eltávolítottuk, azt tetszőleges alakú izzó, fűtő vagy ellenálló testekké formáljuk. Könnyen belátható, hogy a találmány tárgyát képező eljárás segélyével az előállítandó testeket legkülönbözőbb alakra hozhatjuk. A pálczácskákból a legkülönbözőbb alakokat formálhatjuk és a nagy hőmérsékletnek alávetett összezsugorodott, megolvasztott vagy sűrített masszát csövekké alakíthatjuk, a pálczikáknak végeit pedig nagyobb, összefüggő darabok előállítása czéljából elektromos fényívben egymással összeforrasztjuk. A masszából nyújtott szálakat puha állapotukban gyűrűkké is formálhatjuk. Azonkívül a villamos hevítés útján minden más segédeszközök vagy szer nélkül meglágyított pálczavégekbe kis drótokat tolhatunk, melyek a pálczák kihűlése után szorosan fogva maradnak. A vezetékdrótot izzó testben való jobb rögzítése stb. czéljából pl. hurokalakuan is formálhatjuk, miáltal egyúttal nagyobb kontaktusfölületet érünk el. Az izzó testek gyakorlati alkalmazásánál érvényesülő szempontokból ajánlatos az előállított pálczák vagy peczkek végeit villamos fényív hatásának alávetni, a mikor is a pálczavégeken elég nagy hőmérséklet alkalmazásánál gömbalakú toldatok keletkeznek, melyeknek tömege a hevítés folytán még sűrűbbé válik, mint a magában véve már igen sűrű tömegű pálczák. Ezáltal elérjük azt, hogy a kontaktusok megrongálódásánál esetleg keletkező szikrák a pálczát nem olvaszthatják meg úgy, hogy az az elpusztulás ellen meg van védve és a kontaktusnak egyszerű kicserélése után továbbra is használható. Ezenkívül a gömbalakú végek nagyobb harántmetszetük folytán sokkal lassabban és kevésbbé hevülnek föl és így a vezető anyag csekélyebb mértékben van a hő behatásának alávetve, mind az eddigi eljárások szerint előállított ily testeknél. Előnyösnek mutatkozott továbbá, hogy a végeket, mielőbb még azokat vülamos fényív hatásának kitennők, az izzótestnél tűzállóbb anyagokat tartalmazó porba, oldatba, stb. bemártsuk és ezen masszát azután a pálczavégekbe beolvasszuk; ekként az izzótest végeinek többé nem fokozható szilárdságát és megolvaszthatatlanságát érjük el. Lehet továbbá, különösen ha az izzótestet nem a megolvasztott masszának szálakká való nyúj-