23711. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mindennemű bőröknek tökéletes festésére, titánsók és cserzőanyagok vagy páczfestőanyagok alkalmazása mellett

2 — nyújtanak, amelyek a régi páczok segélyé­vel nem érhetők el. így a csercsávás bőr titánsókkal való ke­zelés által világos sárga szint kap. A titánsóknak ezen alkalmazása képezi bejelentő 1898. szeptember hó 8-án kelt 106,490. számú német szabadalmának tárgyát. Az ezeu szabadalom szerint a készre cser­zett bőr által kapott sárga színnek tónusai, — természetesen csercsávás bőrt értve, — igen természetesek, azonban gyakorlati al­kalmazásra még sem voltak képesek szert tenni, mivel a színek nagyon világosak let­tek, melyek még igen konczentrált (5%-os) titánsóoldat segélyével sem voltak sötétebbé tehetők. Ezen körülmény mindenesetre arra ve­zethető vissza, hogy a sárga titán-cserző­anyag magában véve csekély színerővel bír és más részről a titán-cserzőanyagnak nagy térfogatú csapadéka, mely például az 5%-os titán- és tanninoldat elegyítése alkalmával keletkezik, a bőr pórusait azonnal eltömi és így megakadályozza a titánsóknak a bőrbe való további behatolását, tehát a cserző anyagnak a bőrrel elegendő mértékben való érintkezését és így a bőrnek élénkebb szí­nezését. Viszont a cserzőanyag-titánoxid­csapadék vízzel való nagyobb hígítás alkal­mával, amennyiben bőranyag vagy zselatin által nincs lekötve, ismét föloldódik. így tehát a bőrhöz csakis a titán-cserzőanyag­vegyület tapad, mely a bőr fő anyagával vagy magával a bőrrel benső érintkezésbe jöhetett. Az irha a sárga titánoxid-cserzőanyag vegyülettel szemben ugyanazon tulajdon­ságokat mutatja, mint egyedül a cserző­anyaggal szemben, vagyis avval vízben old­hatatlan vegyületet képez; így példáúl a titán-cserzőanyag elegyének sárga oldatából irhapor vagy zselatin hozzáadásánál a sárga festőanyag, és pedig vízzel kimosható csa­padék alakjában, azonnal lecsapódik. A megejtett kísérletek szerint a sárga cserzőanyag-titánoxidcsapadék nemcsak víz­ben könnyen oldható, ami önmagában véve a cserző anyagok és a titánsók oldatának elegyítése folytán keletkezett csapadéknak ) természetes tulajdonsága, hanem ugyanezen csapadék alkoholban és aczetonban is föl­oldódik ; a cserzőanyag-titáncsapadék e sze­rint mint- tulajdonképeni színes lakk, ill. festéklakk egyáltalán nem ígérkezik alkal­masnak, mivel az említett lakkok pácz­festékanyagoknak fémbázisokkal való ál­landó vegyületei által képeztetnek. A cserző­anyagok eszerint, a titánsókkal szemben nem sorozhatok a tulajdonképeni páczfesték­anyagok közé, amelyek, mint a fafestékek és az alizarinok a titánsókkal vízben töké­letesen oldhatatlan, erősen színezett vegyü­leteket nyújtanak. Szintén igen tökéletesen festett bőröket kaphatunk egy új és módosított eljárás sze­rint cserző anyagok és titánsók segélyével oly módon, ha nem a készre cserzett cser­csávás bőröket kezeljük titánsókkal, amint az a föntebb említett 106,490. számú német szabadalomban elő van adva, hanem a cser­zéshez a szokásos módon előkészített úgy­nevezett irhákat váltakozva cserzőanyaggal és titánsóval kezeljük. Az ilyen módon kapott bőrök nagyon szép tömör sárga színnel bírnak s meglát­szik rajtuk, hogy a festékanyaggal teljesen átitatódtak. Maga a cserzési eljárás folyamata a ti­tánsók alkalmazásával egyáltalán nem za­vartatik meg. A cserzés csakúgy történik, mint szokásos, azon különbséggel, hogy már az irhákat például 1%-os hideg titánsó­oldatban, több órai áztatás segélyével im­pregnáljuk és csak azután helyezzük a cser­csávába. A cserzés folyamata alatt, a meg­öblítés után, a cserzés tökéletlen befejezése előtt, a bőröket ismét beáztatjuk néhány órára a titánsóoldatba s végül, a cserzés befejezése alkalmával, körülbelül 1 /i —1%-os titánsóoldattal kezeljük, mely oldatnak ezen esetben 40° C. hőmérséklettel szabad bírnia s ezután a jól kimosott bőrök kezelése a szokásos módon történik. Vékonyabb bőrfajtákat, mint példáúl a juh­bőröket 1 /a —1° Bé. sűrűségű cser csávával cserezhetünk, közben titánsóval kezelhetjük, az után erősebb csávában tovább folytatjuk cserzésiiket és végül másodszor helyezzük

Next

/
Thumbnails
Contents