23711. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mindennemű bőröknek tökéletes festésére, titánsók és cserzőanyagok vagy páczfestőanyagok alkalmazása mellett
2 — nyújtanak, amelyek a régi páczok segélyével nem érhetők el. így a csercsávás bőr titánsókkal való kezelés által világos sárga szint kap. A titánsóknak ezen alkalmazása képezi bejelentő 1898. szeptember hó 8-án kelt 106,490. számú német szabadalmának tárgyát. Az ezeu szabadalom szerint a készre cserzett bőr által kapott sárga színnek tónusai, — természetesen csercsávás bőrt értve, — igen természetesek, azonban gyakorlati alkalmazásra még sem voltak képesek szert tenni, mivel a színek nagyon világosak lettek, melyek még igen konczentrált (5%-os) titánsóoldat segélyével sem voltak sötétebbé tehetők. Ezen körülmény mindenesetre arra vezethető vissza, hogy a sárga titán-cserzőanyag magában véve csekély színerővel bír és más részről a titán-cserzőanyagnak nagy térfogatú csapadéka, mely például az 5%-os titán- és tanninoldat elegyítése alkalmával keletkezik, a bőr pórusait azonnal eltömi és így megakadályozza a titánsóknak a bőrbe való további behatolását, tehát a cserző anyagnak a bőrrel elegendő mértékben való érintkezését és így a bőrnek élénkebb színezését. Viszont a cserzőanyag-titánoxidcsapadék vízzel való nagyobb hígítás alkalmával, amennyiben bőranyag vagy zselatin által nincs lekötve, ismét föloldódik. így tehát a bőrhöz csakis a titán-cserzőanyagvegyület tapad, mely a bőr fő anyagával vagy magával a bőrrel benső érintkezésbe jöhetett. Az irha a sárga titánoxid-cserzőanyag vegyülettel szemben ugyanazon tulajdonságokat mutatja, mint egyedül a cserzőanyaggal szemben, vagyis avval vízben oldhatatlan vegyületet képez; így példáúl a titán-cserzőanyag elegyének sárga oldatából irhapor vagy zselatin hozzáadásánál a sárga festőanyag, és pedig vízzel kimosható csapadék alakjában, azonnal lecsapódik. A megejtett kísérletek szerint a sárga cserzőanyag-titánoxidcsapadék nemcsak vízben könnyen oldható, ami önmagában véve a cserző anyagok és a titánsók oldatának elegyítése folytán keletkezett csapadéknak ) természetes tulajdonsága, hanem ugyanezen csapadék alkoholban és aczetonban is föloldódik ; a cserzőanyag-titáncsapadék e szerint mint- tulajdonképeni színes lakk, ill. festéklakk egyáltalán nem ígérkezik alkalmasnak, mivel az említett lakkok páczfestékanyagoknak fémbázisokkal való állandó vegyületei által képeztetnek. A cserzőanyagok eszerint, a titánsókkal szemben nem sorozhatok a tulajdonképeni páczfestékanyagok közé, amelyek, mint a fafestékek és az alizarinok a titánsókkal vízben tökéletesen oldhatatlan, erősen színezett vegyületeket nyújtanak. Szintén igen tökéletesen festett bőröket kaphatunk egy új és módosított eljárás szerint cserző anyagok és titánsók segélyével oly módon, ha nem a készre cserzett csercsávás bőröket kezeljük titánsókkal, amint az a föntebb említett 106,490. számú német szabadalomban elő van adva, hanem a cserzéshez a szokásos módon előkészített úgynevezett irhákat váltakozva cserzőanyaggal és titánsóval kezeljük. Az ilyen módon kapott bőrök nagyon szép tömör sárga színnel bírnak s meglátszik rajtuk, hogy a festékanyaggal teljesen átitatódtak. Maga a cserzési eljárás folyamata a titánsók alkalmazásával egyáltalán nem zavartatik meg. A cserzés csakúgy történik, mint szokásos, azon különbséggel, hogy már az irhákat például 1%-os hideg titánsóoldatban, több órai áztatás segélyével impregnáljuk és csak azután helyezzük a csercsávába. A cserzés folyamata alatt, a megöblítés után, a cserzés tökéletlen befejezése előtt, a bőröket ismét beáztatjuk néhány órára a titánsóoldatba s végül, a cserzés befejezése alkalmával, körülbelül 1 /i —1%-os titánsóoldattal kezeljük, mely oldatnak ezen esetben 40° C. hőmérséklettel szabad bírnia s ezután a jól kimosott bőrök kezelése a szokásos módon történik. Vékonyabb bőrfajtákat, mint példáúl a juhbőröket 1 /a —1° Bé. sűrűségű cser csávával cserezhetünk, közben titánsóval kezelhetjük, az után erősebb csávában tovább folytatjuk cserzésiiket és végül másodszor helyezzük
