23697. lajstromszámú szabadalom • A telepkapcsolóval kényszermozgászerűen öszekötött kormánykapcsoló

sebességet a felére, két fegyverzet esetében pedig annak egy negyedére. Hogy már most az akkumulátortelep két fele az üzemet, illetőleg az újra való töltést zavaró módon egyenlőtlenül ki ne sülhessen, gondoskodtunk arról, hogy a telep egyik fele működjék, mikor az egyik, másik fele, mikor a másik kötélág az emelő kötélág. Hogy ezt a czélt önműködően, tehát biztosan érhessük el, kétféle módhoz folyamodhatunk. Első sorban egy telepkapcsolót mechanikus úton akként köthetünk össze a főkormánykapcsolóval, hogy az egyik telepfél működjék, ha a kormányberendezés a mótor előre forgására, a másik, ha a hátraforgására van beállítva, vagy pedig a föntebb jelzett kapcsolást teljesen a főkormánykapcsoló létesíti, úgy hogy a telepkapcsoló a főkormánykapcsolóval úgyszólván elektromos úton létesített kényszermozgásszerű kapcsolatban van. A csatolt rajz 1. ábráján ezt a második kapcsolást ábrázoltuk, (g) a generátor, (b) az akkumulátortelep, mely a (bl) és (b2) félre van osztva, (m) a mótor, melyet több lánczolatosan vagy párhuzamosan kapcsolt mótor is helyettesíthet. Míg a generátor állandóan a (b) telep két szélső eleme közé a teleppel párhuzamosan van bekapcsolva, az (m) motort a (d) kormányemelő a jobb szállítókas emelésénél a (bl), z bal szállítókas emelésénél a (b2) telepiéihez kapcsolja. Minthogy fölvonógépeknél azt a húzóerőt, mely a jobb kas emeléséhez szükséges, mindig egy másik húzóerő követi, mely a bal kast emeli, világos, hogy a két telepfél ugyanannyiszor jön működésbe. Ezenkívül azt is föltételezhetjük, hogy minden egyes emelés átlag azonos energia mennyiséget igényel, mert a két 'r^st még személyszállításnál is átlagban egyenletesen terheljük. Kívánatos továbbá, hogy mikor a fölvonó rendes munkáját végzi, vagyis nagyobb sebességgel terhet emel, az indítási veszteséget az által csökkenthessük, hogy a fegyverzetet vagy fegyverzeteket előbb a fél, késrbb az egész telepre kapcsoljuk. Minthogy azonban az épen használt telepfél legnagyobb terhelése az indítás pillanatára esik, arra kell törekednünk, hogy az indításnál is fölváltva használjuk a két telepet és hogy a fölváltva való bekapcsolás a teherszállításnál ugyancsak önműködően, a gépész akaratától függetlenül menjen végbe, ugyanannak a kapcsolónak hatása alatt, mely a személyszállítást szabályozza. Eme czél elérésére a főkormánykapcsolóval kényszermozgásszerűen összekötött telepkapcsolót alkalmazunk, melynek kontaktusait a személy- vagy teherszállítás megkezdése előtt egy külön kezelendő átkapcsoló működtetésével a telep két végével vagy annak közepével kötjük össze és így a «lassabb» vagy teljes sebességgel történő menetre állítjuk be. Akapcsolás egy kiviteli alakja a 2. ábrán látható (e f és h) a telepkapcsoló három kontaktusa, melyek közül az (e) és (h) kontaktusokat az (x y z) átkapcsolok vagy a telep két végével, vagy annak közepével kötik össze. Az (y z) kapcsolat a lassú menethez való, alkalmazásánál a motort vagy motorokat úgy, mint CIZ CLZ> 1. ábrán látható, a mozgás egész szakasza alatt az egyik, illetve másik telepféllel kapcsoljuk. Ha ellenben az (y x) kapcsolatot létesítjük, a telepkapcsolónak a (d) főkapcsoló emelőjével kényszermozgásszerűen kapcsolt (c) emelője az alatt, míg a főkapcsoló emelőjét a középállásából kitérítjük, a motort vagy motorokat először az (f) kontaktus útján az egyik telepféllel, azután pedig, mikor a (c) emelő a (h) vagy (e) kontaktusra megy át, az egész telepre kapcsolja, de egyidejűleg a (d) emelő az előre kapcsolt ellenállásokat is fokozatosan kikapcsolja. Annak megfelelően, hogy a kormányemelőt jobbra vagy balra forgattuk-e, az indításnál jobb vagy bal telepfél jön működésbe. Ép úgy lehet, ha az indítási veszteségeket a motorok lánczolatos vagy párhuzamos kapcsolásával még tovább is kisebbíteni akarjuk, az erre a czélra szolgáló kap-