23659. lajstromszámú szabadalom • Berendezés telegrafikus jeleknek egy főállomásról több mellékállomásra vagy viszont egyidejűleg egymástól független vonalakon való átvitelére

- te -mellékállomásra menő áram azt a hatást, pl. jel leadását, melyet a vonalnak valamely ponton történő megszakítása idéz elő, a szükségesnél nagyobb mértékben egyenlítené ki. Ha tehát az összes mellékállomások jeladóit nem egyidejűleg működtetjük, akkor a vonalak hatást nem gyakorolhatnak. Ezt akként kerüljük el, hogy a főállomáson egy elosztót alkalmazunk, mely a főállomás fölvevő relaisjét egymást követő, legelőnyösebben egyenlő hosszúságú időszakok alatt az egyes mellékállomásokkal egyenként, a többi mellékállomás jeladójának kizárása mellett köti össze. Ez az (M) elosztó a rajz szerint négy vezető (ml m2 m3 m4) gyűrűből áll, melyek mindegyike vezető összeköttetésben van a gyűrűnek vonalkázás által jelzett többi részétől szigetelt szegmentumával. Az (ml) gyűrűben ez a szegmentum az első, az (m2, m3), illetve (m4) gyűrűben a második, harmadik, illetve negyedik quadránst foglalja el. Mindezek a quadránsok egymással és a (39) dróttal vezető összeköttetésben állanak. A drót a főfölvevőrelais csévéjéhez és a jeladó kontaktushoz vezet. A gyűrűknek a szegmentumtól szigetelt vezető részeit a (40) drót köti össze a (36) dróttal, a jeladó kontaktus és váltakozó áramot szolgáltató áramforrás között fekvő (39) ponton. Ennek az a következménye, hogy a mellékállomások a szinkronná tevő berendezés táplálására a főállomás váltakozó áramú gépéből állandóan kapnak áramot. Az elosztónak négy (m5—m8) áramszedő rugója van, melyek a mellékállomásokhoz vezető (Al A2 A3 A4) vonalakhoz csatlakoznak. Ezeket az áramszedő rúgókat valamely alkalmas módon tartjuk a váltakozó áramú géppel egybevágó mozgásban, pl. akként, hogy a főállomás áramelosztója leszedő rugójának tengelyére szereljük. Ennek következtében a mellékállomások fővonaljeladói a (D5) fölvevő relaisvel kapcsolatba jönnek, míg az ezekhez tartozó rúgok az (ml m4) szegmentumok fölött mozognak. A (D5) relaisnek differencziál tekercselése van, egyik csévéje a (39) természetes vonalba, a másik a (D00) mesterséges vonalba van bekapcsolva és az összes vonalakra viszonyítva a következő módon kiegyenlítve. Az összes vonalakat, kivéve a leghosszabbat, elválasztjuk a relaistől, azután a mesterséges (D00) vonalat akként állítjuk be, hogy a főállomás relais nyelve nyugalomba jöjjön, mikor a mellékállomás jeladójának a földre kapcsoló vezetéke meg van szakítva, föltéve, hogy a vonal ellenhullámvonal, de leng, ha ezt a kapcsolatot ismét létesítjük. A többi vonalakat ezután ellenállások hozzá kapcsolásával a leghosszabb vonallal teljesen egyenlővé tesszük és azután a (D5) relaishez vezető vezetékekkel összekötjük, mikor a (D5) relais az összes vezetékekre ki van egyenlítve. Ez a kiegyenlítés állandó és az időjárási viszonyoktól független. A (D5) relais kiegyenlítése akként is történhetik, hogy három mesterséges vonalat létesítünk és ezeket akként állítjuk be, hogy leghoszszabb és a többi vonal különbségével legyenek egyenlők. Eme mesterséges vonalakat egymás után a (DOO) mesterséges vonalba, amint ez a relaisvel a megfelelő mellékállomással kapcsolatba kerül, a relais elé egymás után bekapcsoljuk. A vonalak kiegyenlítésének eme módja a (84) ábrán látható, hol (m9) egy elosztót és (mlO) a mesterséges (DOO) vonallal összekötött áramszedő rugót ábrázol, mely egymás után kapcsolja a (dO dOOdOOO) mesterséges vonalakat az állandóan bekapcsolt (DO) mesterséges vonal elé. Hogy a 6. ábrán látható esetet általánosíthassuk, az (Al és A3) mellékállomásokhoz vezető vonalakat ellemhullám-vonalaknak tekintjük, míg az (A2 és A4) állomáshoz vezető vonal ellenbeszélésre kapcsolt vonal, t. i. az utóbbiakban a fővonalrelaisek a fő- és mellékállomásokon mesterséges vonalakkal ki vannak egyenlítve és csakis a vonal másik oldaláról kiinduló jelekre szólalnak meg, mely esetben a két ellenbeszélgetésre kapcsolt állomás mindegyikén egy-egy váltakozó áramú gép van fölállítva, mely a vonal másik végén alkalmazott relaist működteti. Ez a váltakozó áramú gép azonban helyettesíthető külön csévék által is, melyeket a nyomtató berendezést működ-