23659. lajstromszámú szabadalom • Berendezés telegrafikus jeleknek egy főállomásról több mellékállomásra vagy viszont egyidejűleg egymástól független vonalakon való átvitelére

féle rendszer szerint történik, mely a 11200. számú magyar szabadalomban van leírva. A találmányunk további czéljaaz, hogy a vonaltól zavaró idegen áramokat távol tarthassunk. a mennyiben a vonalat a földtől egyenárammal és minden oly váltakozó árammal szemben, melynek gyakorisága az üzemáraménál kisebb, földvezetékbe kapcsolt kondenzátor segélyével elszigeteljük, a menynyiben azt akként zárjuk, hogy idejekorán kisülhessen és töltése az üzemáram átáramlását ne gátolja meg. A csatolt rajzon az 1. ábra egy főállomás és négy mellékállomás kapcsolási sémáját fővonásaiban mutatja be, a 2. ábra a fő- és mellékállomások áramelosztóinak viszonylagos elrendezését mutatja, a 3. ábra hasonló séma arra az esetre, melyben nem forognak az összes mellékállomások áramelosztói azonos sebességgel, a 4. ábra a főállomás egy más kapcsolási sémáját mutatja, melyen a főállomás négy mellékállomással működik össze, az 5. ábra a mellékállomás kapcsolási sémáját és berendezését tünteti föl, a 6. ábra a mellékállomások némileg eltérő berendezését mutatja be, a 7. ábra az áramelosztó kontaktus rúgói elrendezési módját ábrázolja, a 8. ábra a berendezést abban az esetben tünteti föl, melyben több mellékállomás működik össze egy főállomással és az utóbbin csakis egy jeladó és egy főrelais van elrendezve, mely az összes mellékállomásokkal együtt működik. a 8a ábra sematikusan a vonal kiegyenlítésének egy módját ábrázolja, a 9. ábra a 8. ábra szerint berendezett főállomás kapcsolási sémáját tünteti föl, a 10. ábra fővonásaiban egy főállomást ábrázol, mely tetszőleges számú mellékállomással működhetik össze, a 11. ábra a 10. ábra szerint kiképezett főállomás jeladó berendezésének kapcsolási sémája, a 12. ábra a 10. ábrán látható főállomás jelvevőjének kapcsolási sémája, a 13—16. ábra valamely telegráf berendezés üzemének különböző módjait mutatja, ha az áram kondenzátorokon megy át. Első sorban is azt az esetet fogjuk ismertetni, melyben egy főállomás és több mellékállomás között kell kapcsolatot létesíteni, a főállomáson pedig minden mellékállomás számára egy-egy külön jeladó és jelvevő van fölállítva. Az 1. ábrán az (A) főállomással a (Bl B2 B3 B4) vonalvezeték útján négy (A1 A2 A3 A4) mellékállomás van összekötve. Ezt a négy vonalt egy közös (C) áramforrás táplálja váltakozó vagy periodusosan változó árammal. A (C) áramforrás czélszerűen váltakozó áramú gép lehet, melynek egyik sarka földre van kapcsolva, másik sarka pedig a vonallal van összekötve és ezt váltakozó árammal táplálja, melynek elektromotoros ereje legczélszerűebben a sinusgörbe szerint változik vagy más hullámalakot mutat, bár másnemű áramot is lehetne használni. Mindegyik vonal ebben az esetben a főállomáson a (Bl B2 B3 B4) illetve (Dl D2 D3 D4) jeladó illetve jelvevő relaisvel van összekötve, míg a mellékállomások mindegyikének csakis egy-egy (B) jeladó és (D) jelvevő relaisje van. A főállomás mindegyik jelvevő relaisjének differenczial tekercselése van, melynek egy részén a valódi vonal árama, másik részén a (BO) mesterséges vonalé áramlik át. Ennek önindukcziója, kapaczitása és ellenállása akként van megszabva, hogy az áram ugyanoly viszonyok között áramoljék át, mint a valóságos vonalon, ha az utóbbi földre kapcsolva nincs. A mellékállomások jelvevő relaisjeinek egyszerű tekercselésük van, ezeken és a jeladó áramzáró helyein rendesen a természetes vonal árama megy a földbe. A vonal jelvevő relaisjei a rajz szerint kivétel nélkül pollározott relaisek, de bizonyos esetekben erre a czélra nem polározott relaisek is használhatók. Hogy ezen találmány lényegét megmagyarázhassuk, tegyük föl, hogy a relais-k és jeladók a Rowland-féle rendszernél szokásos módon működnek, t. i. a jeladó mindegyik jelnél egy (pld. 11 hullámból álló)