23651. lajstromszámú szabadalom • Önműködő vésőgép

— 2 — segélyével van összekötve, a (10) emeltyű vége pedig a (65) rúd által a (11) kar végéhez van kapcsolva. Megjegyzendő, hogy a (10) emeltyűnek a (16) orsótól hátrafelé nyúló része ép oly hosszú, mint a (11) karnak a (18) csaptól hátranyúló darabja. (15) a mintapeczek, mely a (10) emeltyű mellső végébe van erősítve és ezen emeltyűre előnyösen merőlegesen áll. (17) a vésőszerszám, mely a (18) csap közelében a (11) karra van szerelve és ezen karral ép úgy derékszöget képez, mint a (15) peczek a (10) emeltyűvel. Az (5) minta és a (8) munkadarab méretei közötti viszony mindig olyan lesz, mint a milyen a (16 és 18) csapoknak az (1) tengely középvonalától mért távolságai közötti viszony. Ezen távolságokat vagy más szavakkal a minta- és a munkadarab méretei közötti viszonyt azáltal módosítjuk, hogy az (1) tengelyt önmagával párhuzamosan az egyik vagy másik irányban eltoljuk. Ezen eltolás foganatosíthatása czéljából az (1) tengelynek (2) csapágyai a (20) szánhoz vannak erősítve, mely a két (21) vezeték között ide-oda tolható. A (20) szánnak ezen eltolására a (22) csavar szolgál, mely egy a talplemezhez erősített csavaranyában és egy a (20) szánhoz erősített csavaranyában forog. A (21) vezetékek egyikén a (25) lépték van elrendezve, mely fölött a (20) szánhoz erősített (26) mutató mozog. Ezen lépték egysége egyenlő az (1) tengely középvonala és a (18) csap közötti távolság minimumával. (27) a (22) csavar forgatására szolgáló reczézett szélű gomb; a (28) mikrométerkorong pedig, melyhez az (56) mutató tartozik, arra szolgál, hogy a (25) lépték egységeinek tört részeit is leolvashassuk. Az (1) tengely zeró helyzete a minta és a munkadarab közötti méretviszony minimális értékének felel meg. Tegyük föl, hogy egy bizonyos gépnél ezen arány 15 : 1, akkor 15 ezen gép számára állandó lesz és a (20) szánt minden munkadarab számára a következő képlet szerint kell beállítanunk: löd —P P + (T a hol is P az (5) minta sugara, d a (8) munkadarab sugara, 8 a (25) léptéken leolvasott szán, melyre a (20) szán beállítandó. Miután az (1) tengelyt a (20) szán segélyével ily módon beállítottuk, a (15) mintapeczket és a (17) vésőt akként kell beállítanunk, hogy ezeknek középvonala az (1) tengelyével egy egyenesbe jusson. Ezen czélból a (15) mintapeczek az (57) csúsztatóba (2. ábra) van szerelve, mely a (10) emeltyű (29) hasítékában eltolható és az emeltyűn tetszőleges helyzetben, pl. a (30) csavaranyák segélyével, rögzíthető. A (17) véső ugyanily módon a (31) csúsztatóba van szerelve, mely a (11) kar (32) hasítékában (1. ábra) tolható el és az egyes helyzetekben a (33) csavaranyák segélyével rögzíthető. Hogy a gépbe különböző vastagságú mintákat és munkadarabokat foghassunk be, a (15) mintapeczket és a (17) vésőt beállíthatóan szereljük az (57), illetve (31) csúsztatóba, a hol is ezen részek beállítását az (54, 55) mikrometercsavarok segélyével eszközöljük. A (17) véső tengelyirányú beállítása minden esetben megegyező a (15) peczkével. A mintapeczek akár a középponttól kifelé, akár fordítva mozgatható a mintán. Ezen mozgatás a következő szerkezet segélyével történik. Az (1) tengelyre ékelt (35) hajtókorong és a (36) korong köré a végnélküli (34) szíj van vezetve, a hol is a (36) korong az egyrészt a (14) talplemez (3. ábra) (38) vájatában ágyazott és másrészt a féggélyes furattal bíró (40) vezeték fölső végén elrendezett (39) lemezen átjáró (37) csavarorsó végéhez van erősítve. A két (41) tárcsa (2. ábra) a (34) szíj vezetésére és megfeszítésére szolgál, mely megfeszítés úgy történik, hogy a (41) tárcsákat az (1) tengelytől eltoljuk. Ezen czélból a (41) tárcsák lazán vannak a (42) hüvelyre (3. ábra) szerelve, mely hüvely a (20) szánon megerősített (45) vezetékben (1. és 3. ábrák) eltolható (44) talppal bíró (43) állványon van elrendezve. A tárcsákat az egyes helyzetekben