23633. lajstromszámú szabadalom • Robbanó gép

- 3 ger munkaterébe, hanem úgy a sűrített levegőt, mint a gázalakú tüzelőanyagot is a munkatérrel kapcsolatban lévő (w) elégető kamarába vezetjük. Ez a (w) elégetőkamara az (A) munkatérrel nyilt kapcsolatban állhat, vagy pedig itt is lehet, mint az 1. és 3. ábrán egy vezetett (i) szelepet alkalmazni, mely a keveréknek a (w) kamarából az (A) munkatérbe való átáramlását szabályozza. A sűrített levegőt ebben az esetben is az (a) kompresszor segélyével (4. ábra) állítjuk elő, és az (e) vezetéken az (f) palástba vezetjük (3. ábra), honnan a (h) vezetéken a (w) elégető térbe jut. Föltételeztük továbbá, hogy az (a) kompresszor által előállított sűrített levegő az (1) mótor hajtására is szolgál, mely mótor az (m) kompresszort működteti. Ebből a czélból a 4. ábrán a (b) vezetéket alkalmaztuk, melybe egy szélüst iktatható be. A (h) vezetékben és ép úgy a (q) vezetékben is csapok vagy szelepek is alkalmazhatók, melyek a gázalakú tüzelőanyagot a (w) elégető kamarához vezetik. Mint azt már hangsúlyoztuk, a sűrített gáz előállítására szolgáló (1) mótor szerkezete teljesen tetszőleges lehet. A 3. és 4. ábrán látható kiviteli módozatnál a 2. ábrán látható (d) szivattyú is elmarad, minthogy esetleg a kompresszióhő, mely a sűrített levegőnek az (a) kompreszszorban való előállításánál keletkezik, a (g) munkahenger előmelegítésére is használható. Ekkor azonban föltételezzük, hogy az (A) munkatérben a középhőmérséklet meglehetősen alacsony, mintegy 300—400°. Mindenesetre szükséges azonban, hogy az (A) munkatérben a középhőmérséklet alacsonyabb legyen, mint az (a) kompresszorban előállított sűrített levegő hőmérséklete, mert a sűrített levegőben levő hőt csakis ily módon lehet a munkát végző keverékre átvinni. Hogy a (g) munkahengerben, illetve a (w) elégetőkamarában az elégetésnél lehetőleg alacsony hőmérséklet keletkezzék, eltekintve a (g) hengernek átadott melegtől, a sűrített levegőt vízzel vagy más módon is le lehet hűteni, úgy hogy a sűrített levegő megfelelően alacsony hőmérséklettel jusson a (g) munkahengerbe. A munkahenger középhőmérsékletét az által is lehetőleg alacsonnyá tehetjük, hogy az expánzió időszakát nagyobbítjuk. Azonkívül a középhőmérséklet a munkahengerben oly módon is kisebbíthető, illetve szabályozható, hogy a robbanó anyag és a levegő bevezetését időszakosan megszakítjuk, illetve kisebbítjük. Ebből következik, hogy a (g) munkahenger középhőmérséklete mindenben oly alacsony, hogy a (g) munkahenger az azt körülvevő sűrített levegőből hőt vehet föl. Ebben rejlik az új mótor előnye az eddigi régebbi motorok fölött, mélyeknél a levegő sűrítése a munkahengerben történt, úgy hogy az égésfolyamat akkora kezdeti hőmérsékletnél indult meg, hogy a hengert kívülről hűteni kellett. A motornak leírt két kiviteli módozata sokféleképen módosítható. A gázalakú robbanó anyag bevezetése oly módon szabályozható, hogy a gép minden löketénél nyomassék be a hengerbe megfelelő menynyiségű gáz, vagy pedig egy külön vezérmű is alkalmazható, mely a hengerbe vagy a kompresszorba vezetett gázmennyiségét szabályozza. A kompresszort tetszőleges módon lehet hajtani, pl. a sűrített levegővel hajtott (1) motort egy más motorral helyettesíteni. A (t) fúvó előtt egy szita vagy más hasonló tag alkalmazható, hogy a gáz lehetőleg finoman szétosztva jusson az (A) munkatérbe. Lehet továbbá külön berendezéseket is alkalmazni a munkatérbe vezetett sűrített levegő mennyiségének vagy hőmérsékletének szabályozására. A rajzon egy ily a gép szabályozására szolgáló vezérmüvet nem ábrázoltunk, mert ez a találmányra nem lényeges. Az (f) palást el is' maradhat és a sűrített levegő közvetlenül az (A) munkatérbe vezethető. Az 5—7. ábrán látható kiviteli módozatnál a munkamenet oly módon változik, hogy a gázalakú robbanóanyagot nem a munkahengeren kívül alkalmazott kompreszszorban sűrítjük, hanem magában a (g) henger (A) munkaterében.