23585. lajstromszámú szabadalom • Írógép

Megjelent 1902. évi február hó 22-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL szabadalmi leiras 28585. szám. IX/e. OSZTÁLY-írógép. WILLIAM DE MUND BEAM TŐKEPÉNZES NEW-YORKBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 szeptember hó 14-ike. Jelen találmány tárgyát írógép képezi, mely az egész szerkezet egyszerűsítésére és olcsóbbá tételére akkép van szerkesztve^ hogy az eddig tipusemeltyűs írógépeknél használatos tipusemeltyűknek csak egjT

részét alkalmazzuk, amennyiben ezen emeltyűk minden feje több típussal van ellátva, mint eddig szokás volt; a típusok egyenes irányban a papírhengerre keresztben vaunak elrendezve. A rajzokban föltüntetett foganatosítási példánál kilencz ily tipus van egy emeltyűn egyesítve, melyek a tipusemeltyűk és a papírhenger három különböző helyzetének felelnek meg; a papírhenger három különböző helyzetbe hozható, míg az egyes tipusemeltyűk forgó pontjai egymástól függetlenül szintén három különböző helyzetbe hozhatók; ezt az által érjük el, hogy az emeltyűk velük kényszermozgásban mozgó, oszczilláló karokon vannak elrendezve. A papírhengert hordó kocsi közbenvaló előremozgása a leütő típusok által eszközöltetik, melyek röviddel a papírhengerre való leütés előtt a kapcsoló mozgást eszközlő emeltyűt lenyomják. Ezen kapcsoló emeltyű két egymáson forgatható zárókilincset akkép hoz működésbe, hogy közülök egy mindig kapcsolatban van egy a kocsin alkalmazott fogazással, mi mellett egy közös rúgó van mindkét zárókilincs működéséhez elrendezve Az egyik zárókilincsen forgathatóan elrendezett második zárókilincs, mely két ütköző által az említett rúgó által előidézett mozgásában határoltatik és mely a kapcsolóemeltyű tehermentesítése után a fogazásba belép, hogy a kocsit az ezt követő mozgásnál föltartsa, annyi szabad oldalmozgással bír forgópontján, hogy a kocsi visszahúzása alkalmával lazán átcsúszhat a fogazáson vagy egy külön emeltyűszerkezet által, mely a billentyűlaptól működtethető a fogazásból kinyomható, hogy a kocsi minden irányban szabadon mozoghasson. A mellékelt rajzokban egy ily írógép van ábrázolva. 1. ábra fölülnézet, melynél egyik-másik rész a világosság kedvéért el van hagyva ; 2. ábra jobb oldalról vett nézet, melyné szintén néhány rész el van hagyva; 3. és 4. ábra függélyes hosszmetszetek az 1. ábra x3—x4 vonala szerint több rész elhagyásával; mindkét ábra a billentyű és tipusemeltyűk különböző helyzetének föl tüntetésére szolgál; 5. ábra részletrajz metszetben a 3, ábra x5 vonala szerint;