23548. lajstromszámú szabadalom • Önműködő pénzbeszedő fonográf több, kivánat szerint beállítható hengerrel

mozgattatik és a (193) emeltyű a (194) ütközőfölület felé mozgattatik. Ezen állásnál a csap (186) furata a tok (180) toldata irányában fekszik, míg annak ellenkező vége a (153) csővel összekötött (188) furattal közlekedik, úgy hogy a (180) toldatra helyezett tölcsér közvetlen közlekedésbe kerül a membránnal. A (201) rúgó ereje akkorára van megállapítva, hogy az egyik, vagy mindkét (190) hallgató elvétele alkalmával a (192) karokat fölemeli, mi mellett a (196) kar kifelé mozog, a (193) emeltyű pedig a (195) ütközőfölület felé mozog és a csapot anynyira elfordítja, hogy a (185) furat a (181) csőtoldat elé kerül. A (186) furat ez alatt elzáródik és a (186) furat (187) bővülete a tok (188) furatával jön közlekedésbe, úgy hogy a membrán és a (183) csövek közt közvetlen közlekedés áll elő. A készülék működési módja a következő: Ha egy bizonyos nagyságú pénzdarabot dobunk a (118) nyílásba, úgy ez a (116) átbocsátónyílásnál a (120) nyelvvel jut érintkezésbe és a (115) ellensúly legyőzése mellett a (116) átbocsátónyílást a (114) csatorna irányába hozza (26. ábra). A pénzdarab leesése alkalmával az akasztó (121) karjára kerül és annak (123) karját a (105) akasztópeczekből kikapcsolja. Ennek következtében a (103) ellensúly lesülyed és a (97) kampó, valamint a (107) rúd fölemelkedik, mely utóbbi (136) akasztóemeltyűt (10. és 25. ábra) leszorítja. Ezen részek most oly helyzetben vannak, mely a henger kiválasztását megengedi. Erre a kívánt darabnak megfelelő egyik (90) gombot megnyomjuk; ez által az egyik (74) rúd befelé és a neki megfelelő (73) billentyű a (76) hasítékának, vagy (77) peczkének pályájába kifelé mozgattatik. Ha a (90) gombot megnyomjuk, úgy a (74) rúd a (131) kar (133) gummipárnájába ütközik, ezt befelé mozgatja, a (128) rudat (25. ábra) elfordítja, a (132) kart kifelé forgatja és utóbbit a (136) akasztóemeltyűből kikapcsolja. A (103) súly most már a (107) rúdra teljes hatását kifejtheti és a (136) akasztóemeltyűnek elegendő lefelémozgást engedhet, hogy ez azon részekből kikapcsolódhassák, melyek a hajtókerék forgását gátolják. Ha most a hajtókerék forgásnak indul, úgy ezen mozgás legelébb is a (45 46 47) fogaskerekekre és így a (41) fogaskerékkel ellátott (42) tengelyre is átvitetik (29. ábra). Minthogy a (41) fogaskerék a (20) fogaskerékbe kapaszkodik, ennélfogva a hengertár is forgásba kerül, mindaddig, míg a gombra gyakorolt nyomás folytán kifelé tolt (73) billentyű a néki megfelelő (76) hasítékát, vagy (77) peczkét meg nem találta. A hengertár forgása alkalmával a (73) billentyű lefelé szoríttatik, a (72) karral (2. és 7. ábra) érintkezésbe jön és ez által a (69) tengelyt (7. ábra) leforgatja, mely a (67) ujjat a (66) karra működteti (6. ábra) és ez által az (51) emeltyűt és egyszersmint a (12) kart is lehúzza, úgy hogy a (13) csavaranya a (16) csavarorsóval kapcsolatba jön. Miután a (66) emeltyű annyira befelé mozdult, hogy a (13) csavaranya orsójával kapcsolatba jutott, további mozgása meg van gátolva és a (69) tengely forgása is meg van akasztva, mely a (72) kart a (73) billentyűk pályájában tartja és ez által a hengertár további forgását meggátolja. Az (55) villával ellátott (51) emeltyű ezután az (58) kengyelt befolyásolja és a (60) tengelyt annyira elfordítja, hogy a (65) akasztóemeltyű érintkezése a (43) emeltyűvel megszűnik és ez utóbbi lesülyedvén, a (65) emeltyűvel párhuzamos állást foglal el. Egyidejűleg a (45) kerék a (46) kerékből kikapcsolódik, a (48) akasztóhorog ebbe beleakad és a (42) tengely további forgását meggátolva, a hengertárt azon állásban rögzíti, melynél a kiválasztott henger működésbe léphet. A 29. ábrán azon helyzet van föltüntetve, melyet a részek akkor foglalnak el, midőn a szán kezdeti helyzetében áll. Ezen helyzetben a (43) emeltyű a (79) támaszték (80) nyugaszán nyugszik. Az 5. ábrán a (43) emeltyű a (80) nyugasszal nem érintkezik; a (79) támaszték