23548. lajstromszámú szabadalom • Önműködő pénzbeszedő fonográf több, kivánat szerint beállítható hengerrel

legyőzi, a billenő (117) csapja körül lefordul, e mellett a (116) átbocsátónyílás lefelé leng, míg külső széle a (120) nyelvtől oly távolságra kerül, hogy a pénzdarab a (120) nyelv és a (116) átbocsátónyilás széle között keresztül hullhat. A pénzdarab ezután a (114) csatornán át egy háromkarú akasztó (121) karjára esik, mely akasztó (122) csapszög körül foroghat és a (114) csatornába benyúlik. A pénzdarabnak a (121) karra való esése alkalmával a másik (123) kar a (105) peczekből kikapcsolódik, miáltal a (101) pénzemeltyű fölszabadul és annak (103) túlsúlya lesülyed. A (109) lépcsőfok e mellett azon helyzetbe kerül, mely a pénzdarabot annyi ideig föltartóztatja, míg a (7) membránszán visszafelé mozgása alkalmával a (18) kar a (103) túlsúly alsó görbe fölületével érintkezésbe jön és ez által a túlsúlyt elegendő magasra emeli, hogy eredeti helyzetét ismét elfoglalhassa, a menynyiben az akasztó (123) karja, mely időközben a (124) túlsúly hatása alatt ismét a (105) akasztópeczek hatáskörébe visszatért, most a (105) akasztópeczket ismét megakaszthatja; egyidejűleg a (109) lépcsőfok is elmozdul, úgy hogy a pénzdarab a (110) fokra esik és utóbbin addig tartatik, míg a következő pénzdarab az akasztót ismét kioldja és a (101) pénzemeltyű mozgása megismétlődik. A pénzdarab a (110) fokról a pénztárba hull, mihelyt ezen fok kifelé mozog. A (120) nyelv a (125) csavarral könnyen beállítható, úgy hogy különböző nagyságú pénzdarabok alkalmazhatók. Mindegyik (74) rúd (25. ábra) egy (127) csavar által rögzített (126) rúgó befolyása alatt áll, úgy hogy a kívánt henger beállítására szolgáló nyomógombok rendesen kifelé vannak szorítva. A hajtómű beiktatására a 25. ábrán föltüntetett következő berendezés szolgál, melynek részei épen azon helyzetet foglal- | ják el, melyben egy pénzdarab bedobatott j és egy (90) gomb megnyomatott. Egy (128) görbített tengely (129)-nél és ! (130)-ná! van ágyazva és egy fölső (131) és egy alsó (132) karral van ellátva. A fölső (131) kar a (74) rudak mögé nyúlik egy (133) gummipárnával, vagy effélével van ellátva és egy (134) rúgó által a (74) rudakhoz szoríttatik; ez által egyidejűleg annak (132) karja a (136) akasztóemeltyű kivágott (135) végével is kapcsolatban tartatik. A (136) emeltyű a hajtókerék fékjével áll kapcsolatban vagy pedig egy elektromos áramkört megszakíthat, vagy zárhat. Oly czélból, hogy a (136) emeltyű lefelé mozgattassák, mihelyt a (132) kar a (135) kivágásból kikapcsolódik, egy (137) emeltyű van alkalmazva, mely a (138) karban foroghatóan van ágyazva (10. és 25. ábra). A (137) emeltyű egyik végén egy (139) fölfekvéssel bír és másik végén a (107) rúddal van összekötve, melynek fölső vége a (101) pénzemeltyűhöz van kapcsolva (26. ábra). A (136) akasztóemeltyűt rendesen a (140) rúgó (10. ábra) fölfelé húzza, oly czélból, hogy a fék a hajtókerékhez rögzíttessék, mi mellett a (103) ellensúly nagyságát elegendő nagyra kell választani, hogy ez a (140) rúgó feszültségét legyőzhesse és a (136) emeltyűt lenyomhassa, ha a hajtóművet be akarjuk iktatni; ezen czél elérését a (137) emeltyű forgáspontjának kellő megválasztása is megkönnyíti. Ha a (90) gombok egyikét befelé nyomjuk, a megfelelő (74) rúd alsó vége a burkolat fala felé mozdíttatik, időközben a (92) kar a pénzemeltyű (103) súlya folytáni elfordulása által és a (97) kampó (95) rúd, (94) kar és (98) rúgó közvetítésével fölfelé mozgott, úgy hogy a megmozdított Í74) rúd és a többi nyugvó (74) rúd közé tolódik. A (98) rúgó e mellett a (95) rudat a (96) hasíték fölső vége felé tolja (25. ábra). A Í92) kar nem forgatható eléggé fölfelé, hogy a (74) rudak egyike mögé kerülhetne, mielőtt egy pénz| darabot be nem dobtunk. A pénzdarab | ugyanis az akasztó (121) és (123) karjait ! kioldja (26. ábra), úgy hogy a (101) pénz, emeltyű (103) ellensúlya lefelé mozoghat és a (97) kampót kellően fölemelheti, hogy