23544. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés központkapcsoló vezetékhez

- 2 csolva. A (k) ellenállás és (i) galvánoszkop között a dugózsinór (dl) ágába kapcsolt polározódó czella az ismert módon meggátolja, hogy a fölhívott előfizető adja a végjelet. Ha az (f) kapcsolót a (c cl) dugóval dugaszoljuk, a (g) telep árama a dugó (c) nyakán, a perselyvezetéken, az (1) relaisen, az ez elé kapcsolt (m) csillapítócsévén, (f) kapcsolón, (dl) dugózsinóron és (k) ellenálláson megy át. Az (l) relaist ez az áram gerjeszti, a relais az (o) fegyverzetet meghúzza, evvel a (p) izzólámpák áramkörét zárja. A különböző munkahelyekhez tartozó (p) izzólámpák fölvillanásáról a kezelők fölismerhetik az illető vonal elfoglalt állapotát. Egyidejűleg a (g) telep árama is átfolyik a központkapcsoló vezetéken és az ebbe (II) állomáson a (q) I áramzáró útján bekapcsolt (r) fölhívójel csévéjén. Az (r) fölhívójelet vagy eme (g) telep árama, vagy az (I) központon vagy a fölhívó előfizető állomásán létesített váltakozóáram váltja ki. Hogy ekkor a fölhívóáram az (1) relaisre hatást ne gyakoroljon, az (m) csillapítócséve van a relais elé kapcsolva, azonkívül az (s) polározódó czella a relais-vel párhuzamosan kapcsolva. Az (m) csillapítócsévén mégis áthatoló gyönge áram a relais mellékzárási útján könnyebben folyhatik le, mint magán a relais-n. A csillapítócséve ezenkívül azt is meggátolja, hogy a beszélgetőáram a relaisáramkörbe elágazzék. A (II) központ kezelője, kit az (r) fölhívójel kiváltása a fölhívásról értesített, a (t tl) kérdődugót a (q) kérdőkapcsolóba dugja és a kapcsolórúgó fölemelésével az (r) fölhívójelet lekapcsolja a vonalról. Az (u ul) dugózsinór két ága közé áthidaló vezetékbe az (I) központnál leírt módhoz hasonlóan a (v) telep és a fölhívott előfizetővel szemben elreteszelt (x) galvánoszkop van bekapcsolva. A (v) telep és a (g) telep akként van méretezve és az öszszekötő vezetékkel összekötve, hogy ellentétes hatást gyakoroljanak és így az (x) galvánoszkopot rie működtethessék, minek következtében a végjel időelőtt, addig, míg mindkét (t) és (c) dugó be van dugva, nem létesülhet. Ellenben az áthidaló vezetékbe kapcsolt (1) relaist a két telep együtt gerjeszti. A kérdezés megtörténte után a (II) központ hivatalnoka az (y) dugót a fölhívott (B) előfizető vonalvezetékébe dugja és így a két (A B) előfizető között a kapcsolatot létesíti. Mikor a beszélgetés befejeződött, az (A) előfizető telefonját a horogra akasztja és az (I) központon az ismert módon a végjelet létesíti. Ha ezután a (c) dugót a kezelő a központkapcsoló vezetékből kihúzza és a (g) telepet a vezetékről lekapcsolja, a (v) telep úgy az (x) galvánószkopra, mint az (1) relaisre hatni fog. Ennek következ-I tében a (II) központon is létesül a végjel, azonban a (p) izzólámpák tovább világítanak és a vezetéket elfoglaltnak tüntetik föl, míg a (II) központ a (t) dugót ugyan[ csak ki nem húzza. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kapcsolási elrendezés párhuzamosan elágaztatott sokszoros kapcsolókkal bíró központkapcsoló vezetékekhez, melynél a központkapcsoló vezetéket az ebbe bekapcsolt relais mindaddig elfoglaltnak tünteti föl, míg a vezetékben a két központ egyikén is van dugó bedugva, azáltal jellemezve, hogy ezt az (]) relaist a két központon alkalmazott, a relaisre egy értelemben beható (g v) áramforrások, melyeket az egyik központ vizsgáló és a másik központ kérdő dugója kapcsol be, gerjesztik. 2. Az 1. alatt védett kapcsolási elrendezés egy kiviteli alakja, az által jellemezve, hogy az egyik, a távolfekvő (II) központ (v) áramforrása által táplált (1) relais áramkörébe a (II) központ (x) galvánoszkopja van bekapcsolva és hogy a végjel időelőtt való leadásának meggátlására a két (I) és (II) központ (g) és (v) áramforrása alkalmasan van méretezve és a központkapcsoló vezetékkel akként összekötve, hogy a távol-