23492. lajstromszámú szabadalom • Számológép
van erősítve, ezen tengelyhez párhuzamosan és egyenlő távolságokban a (4) tengelyek vannak a (2) hengerbe ágyazva, melyek mindegyike egy-egy tizfogú (5) kerékkel van ellátva, mely tengelyén hosszirányban eltolható, de forgásba hozva (4) tengelyét magával viszi. A rajz világossága kedvéért az 1. ábrán csak az egyik (4) tengely és az (5) fogaskerekek egyike van föltüntetve, a 3. ábrán azonban az (5) kerekekkel ellátott (4) tengelyek elrendezése világosan látható. A (2) henger köpenyében párhuzamosan a (4) tengelyekhez ezek mindegyike fölött egy-egy (6) hasíték (5. ábra) van elrendezve, melyen egy az illető (5) fogaskerékkel összekapcsolt (7) gomb nyúlik keresztül. A (2) henger külső kerületén mindenik hasíték mellett ugyanazon szorzószámjegyek vannak föltüntetve, úgy hogy az (5) kerekeknek a gomb segélyével való eltolása által az illető szorzó (tényező) beállítható. Ennek megtörténte után az (1) forgatótengelyt és ezzel a (3) hengerszeletet a (8) forgattyú segélyével (6. ábra) a (9, 10) fogaskerekek közvetítése mellett megforgatjuk, mire hasonlókép, mint például a Leibnitz-féle gépnél, az illető tényező a számlapon megjelenik, föltéve, hogy az előzetesen zéróra volt beállítva. A (2) henger tehát általánosságban a számológépnél használatos mechanizmusokat tartalmazza. A (2) henger jobboldali homlokoldalán (1. ábra) egy második üreges henger, tudniillik a számolómű (11) tokja van az (1) forgatótengelyre ágyazva, mely tok a (2) henger felé fordított nyílt oldalán (12) hasítékokkal (6. ábra) van ellátva, míg a (2) henger köpenyéből egy (13) fog vagy peczek akként nyúlik ki, hogy a számolómű (11) tokja a (2) hengerhez képest beállítható. Ezen beállítás lehetővé tétele czéljából a (11) tok lazán ül az (1) forgatótengelyen, de egy (14) rúgó által erősen a (2) hengerhez szoríttatik. A (11) számolómű-tok elállítása alkalmával tehát ezen tokot legelébb is a (14) tengelyen visszahúzzuk, úgy hogy a (13) peczek a számolómű (12) hasítékából, melyben azelőtt benn volt, kikapcsolódik, ezután a (11) tokot egy vagy több hasítékkal továbbfordítjuk és végül a rúgó által visszaugratjuk, úgy hogy a (13) peczek az előtte lévő hasítékba betolódik, miáltal a számolómű (11) tokjának helyzete biztosítva van. Az írásbeli szorzásnál eszközölt ferde egymás alá írásnak megfelelőleg itt is az egyik szorzószámmal megejtett művelet után a (11) számlálómű-tokot egy hellyel, azaz egy (13) hasítékkal el kell tolni, oly czélból, hogy a szorzatnak a legközelebbi magasabb (pl. 10-szeres) érték adassék. A számolómű ezen eltolása pl. a szorzásnál és gyökvonásnál szükséges. Ha pl. a 189-es számot 314 gyei akarjuk szorozni, úgy a jobbról fekvő legszélsőbb számlálóműtagot az egyenlő fekvésű igtatóműtaggal szembeállítjuk és a forgattyút megforgatjuk, mely forgatást 314-szer kellene eszközölni, ha a számlálómű-tokot nem lehetne eltolni. A jelen berendezés mellett azonban a fordulatok száma egyenlő a szorzó számjegyeinek összegével. A 189 X 314 müvelet a következő módon megy végbe: Legelébb is a forgattyút 4-szer megforgatjuk, mire a nézőlyukakon 4 X 189 = 756 látszik. Mostaszámlálóműtokot egy bevágással balra toljuk, oly czélból, hogy az Írásbeli ferde egymásaláhelyezésnek megfelelőleg a 189 második részszorzatáaak tízszeres értéket adjunk, mire a forgattyút egyszer megforgatjuk. Ezután a számlálómű tokját ismét egy bevágással eltoljuk és a forgattyút háromszor megforgatjuk. A 3 X 189 részszorzat ezáltal százszoros értéket nyert; a nézőlyukakon most 59346 látható. A művelet tehát az írásbeli szorzásnak felel meg, mint az a következő képen látható : 189 X 4 = 756 189 X 10= 1890 189 X 300 = 56700 59346 A számolási szabályok tehát ezen gépnél sem térnek el a rendes gépek szabályaitól, csakhogy itt egy átkapcsolás helyébe egy ellenkező irányú forgatás lép.
