23463. lajstromszámú szabadalom • Önműködő tolósúllyal bíró mérleg

2 — súlyok a mérlegelés alatt mind ugyanazon irányban (a teheroldalról a súlyoldal felé) csúsztatandók és külön szerkezetek által oly jókor hozatnak nyugalomba, hogy a következő toló súlyok számára a tehernek megfelelő törtrésze még lemérlegelendő marad. A tehernek egyes részei tehát egymásután mérlegeltetnek le és ezen egyes mérlegeléseket a regisztráló szerkezet összegezi. Ezt az által érjük el, hogy az egyes toló súlyokat a mérlegemeltyűkön végzett mozgásukban mindenkor már korábban akasztjuk meg, mint sem a mérlegemeltyű egyensúlyi helyzetét elérte volna. Ezt főkép az által érjük el, hogy egy sor különböző nagyságú túlsúlyt rendezünk el, melyek a legutolsó mérlegemeltyűn ülnek, mely az egyensúlynál egy jelzésre beálló mutatót hordja. Ezen emeltyűnek fokozatos sülyedésénél a túlsúlyok fokozatosan megszűnnek hatni reá és pedig legelőször a legsúlyosabbak és legvégül a legkönnyebbek, úgy hogy a mérlegelés végén a mérlegemeltyűk egész rendszere túlsúly nélkül egyensúlyban van. A mellékelt rajzokban a jelen találmány tárgyának egy foganatosítási példája gyanánt egy oly mérleg van föltüntetve, melynél három különböző mérlegemeltyű van alkalmazva. Magától értetődik azonban, hogy a jelen találmány a mérlegemeltyűk tetszőleges számára is kiterjeszthető. Az 1. ábra a mérlegnek részben metszete, részben elölnézete; a 2. ábra oldalnézete; a 3. ábrának egy mérlegemeltyű külön van föltüntetve a hozzátartozó szerkezeti részekkel együtt; a 4. ábra metszet az 1. ábrának 4—4 vonala ! szerint; az 5. ábra metszet az 1. ábrának 5—5 vonala szerint; a 6. ábra a 3. ábrában föltüntetett szerkezetnek egy részét ábrázolja egyes részeknek más állásánál. A mint az 1. ábrából látható, az (A) állványban három (bl b2 b3) mérlegemeltyű akként van ágyazva, hogy a (bl) emeltyű a helytálló (al) élen leng, hogy a (b2) emeltyű az (a2) élen fekszik föl és a (c2) tagok közvetítésével a (bl) emeltyű által fölfelé húzatik. A (b3) emeltyű az (a3) él körül mozog és a (b2) emeltyű a (c3) tagok segélyével húzást gyakorol reá. Az emeltyűkarok akként vannak méretezve, hogy a (b3) emeltyűre fölillesztett súly legerősebben hat. A (bl) emeltyűre a teher számára szolgáló (c) vonórúd, a (b3) emeltyűre pedig a (zl) jelzéssel szemben beálló (z) mutató van szerelve. A (bl b2 b3) emeltyűkön vízszintes irányban az (el e2 e3) toló súlyok vezetődnek, melyek alsó oldalukon fogas rudakkal vannak ellátva, melyek a függélyes irányban mozgó (fl f2 f3) fogasrudak által működtetett (gl g2 g3) fogaskerekek által hozatnak mozgásba. Az (fl f2 f3) fogasrudak alsó vége alatt a (h) sín (1. ábra) van elrendezve, mely a (hl) fogasrudak és a (h2) fogaskerék (2. ábra) segélyével a ih3) tengelyre szerelt (h4) forgattyú forgatása által megemelhető és sülyeszthető. A (h) sín megemeltetésekor az (fl f2 f3) fogasrudakat magával emeli, sülyedésekor ellenben ezen fogasrudak nem mind követik közvetlenül. A fogasrudak csak záró kilincsek behatása alatt sülyednek és pedig oly módon, hogy először az (f3), azután pedig az (fl) fogasrúd sülyed egy darabbal. E czélra a következő szerkezet szolgál. A (b3) emeltyűn az oldalas (k2) és (k3) peczkekkel ellátott (k) rúd van megerősítve. Ezen peczkekre az (11 ,és 13) emeltyűk fekszenek föl, még pedig az (r2 és r3) toló súlyok nagysága és helyzete által meghatározott súllyal. Ezen (12 13) emeltyűk a helytálló (s2 s3) alátámasztási pontok körül forognak, de forgásuk az (m2 m3) ütköző csavarok által határolva van. Az (12 13) emeltyűk és épúgy a (b3) mérlegemeltyű hátsó vége mögött a (p2 p3 pl) becsappanó kilincsek vannak elrendezve, melyek közül a (p2 és p3) a helytálló (o2 és o3) pontok körül forgó (q2 és q3) emeltyűkön vannak forgathatóan megerősítve, míg a (pl) kilincs a helytálló (ol) pont körül mozog. A (pl p2 p3) kilincsek alsó végükön a