23409. lajstromszámú szabadalom • Összetett fagerenda

- 2 -Ha a (t t) támaszok alsó élei sík talap­zaton nyugosznak, mint az 1. ábrán lát­ható, akkor a padozat, melyet a jelen ta­lálmány szerinti gerendák tartanak, az alatta lévő menyezetet egyáltalában nem terheli meg, minek következtében lehetsé­gessé válik nagy gerenda-távolságú menye­zeteket létesíteni. Nedves térben előállítandó padozatoknál előnyös a közbenső gerendákat a 4. és 5. ábra értelmében kiképezni. Az (a b) heve­derek az alátámasztásnál nincsenek egy­mással érintkezésbe hozva, hanem egy cse­kély (x) rés van közöttük hagyva, melyet oldalról a két közbenső (c) rész zár el. Ily módon a gerenda homlokvége egy nyílást tüntet föl, mely az utána következő ge­renda hasonló nyílásához csatlakozik, úgy hogy a gerendákon az egész térben szellőz­tető csatornák vonulnak végig, melyek az épületfalakban kiképezett megfelelő (k) csatornákba torkolnak, hol ez utóbbiak a gerendák üregeiben áramló levegőt elve­zetik. A hevedereknek a közbenső részekkel való összekapcsolása nem csupán ragasztás által történhetik, hanem a 6. és 7. t ábra szerint (d) csavarok, vagy a 9. ábra sze­rint, a gerenda körül fektetett (f) szorító szalagok segélyével is eszközölhető. Az ösz­szekapcsolás mindkét esetben a gerendá­nak tetszőleges helyén, vagy pedig csak azoknak végein történik. Az sincs kizárva, hogy a ragasztó szer által való összekap­csolás mellett még csavarok vagy szorító szalagok által is fokozzuk, különösen a ge­rendák végeinek összetartását. Azonkívül nemcsak közbenső tartók, ha­nem egész tartógerendák is állíthatók elő hasonló módon, kellő erősségű hevederek­kel és ezek között elrendezett közbenső ré­szekkel, mint az a 8. ábrán látható, hol két parabolikus (a b) heveder egy parabolikus (c) közbenső rész segélyével van összekap­csolva. Az ilyen gerendák a szokásos fage­rendákkal szemben azon előnnyel bírnak, hogy nagy hordképesség mellett a támaszo­kon nyugvó végük csekély magasságú. A tömör fagerendáknál gyakori megrepedés, elfordulás, emelkedés és sülyedés a jelen találmány szerinti gerendáknál nem követ­kezhetik be, s azonkívül az ilyen gerenda a rendes gerendákkal egyenlő hordképességű s e mellett súlya jóval kisebb, úgy hogy építkezés alkalmával a magasabban fekvő emeletekre való fölszállítása tetemesen meg van könnyítve. Hogy az új gerendákat padozatok alátá­masztói gyanánt is lehessen alkalmazni, megvékonyodó végükre megfelelő (m) ék­darabokat illesztünk, melyeknek fölső élei a gerenda ívének legmagasabb pontjáig érnek, s sík fölületet képeznek. Ugyan­ilyen módon a gerenda alsó oldala is el­látható (n) ékdarabokkal, melyek alul szin­tén egy síklapot képeznek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Összetett fagerenda, jellemezve egy fölső (a) heveder, egy alsó (b) heve­der s egy vagy több, a gerenda kö­zepe felé vastagodó (c) közbenső rész által, mely alkatrészek elválaszthatlan egésszé vannak egyesítve, hogy ez által, valamint a középső megvastagítás kö­vetkeztében a padozat ingadozása el­kerültessék. 2. Az 1. igényponttal védett fagerenda, jellemezve az által, hogy a hevederek és közbenső részek ragasztás segélyével kapcsoltatnak össze. 3. Az 1. igényponttal védett fagerenda, jellemezve az által, hogy a hevederek és közbenső részek csavarok vagy körül­fektetett szorító szalagok segélyével kapcsoltatnak össze, melyek vagy csak a gerendák végein, vagy pedig a föl­fekvési helyek között is alkalmazhatók. 4. Az 1—3. igénypontokkal védett fage­renda, jellemezve az által, hogy a he­vederek és közbenső részek egy üreget zárnak körül, mely szellőztetés czéljá­ból egy légszívó csatornába nyílik. 5. Az 1—3. igénypontokkal védett fage­renda egy foganatosítása, jellemezve a gerenda megvékonyodó végeire kívül­ről illesztett sík ékdarabok által, me­lyek a gerenda ívének legmagasabb pontjáig érnek. °A1.LAS RÉ62VENV" ÁR8ASÁO '.YOMDÁJA 8U0APE8TEN (1 rajzlap melléklettel.)

Next

/
Thumbnails
Contents