23404. lajstromszámú szabadalom • Berendezés föl nem hívott telefon-állomásokon való halgatódzás és annak időtartama önműködő jelzésére egymásután kapcsolt telefon-állomásoknál

- 22 -7. ábra ezen második Kiviteli alak keresztmetszete az Y—Y vonal irányában. A himba áll az (a) szigetelő alaplapból, az egymástól elszigetelt (b c és d) vezető lemezekből, a melyek együttesen egy vályút képeznek. Ezen így képezett vályú az (e) csap körül elforoghat. Az (a) szigetelő alaplap a czélnak megfelelően keresztirányú (f) kiemelkedésekkel bír, a melyek azonban ezen utóbbi irányban lejtősen lehetnek készítve és pedig jelen esetben a (c) lap felé lejtenek. A 6. és 7. ábrán látható másik kiviteli alaknál az (a) lapon nincsenek kiemelkedések, hanem e helyett az oldallemezeken a kiemelkedéseknek megfelelően (g) szigetelő lapok vannak elhelyezve. A himbához tartozik még egy tetszés szerint választott könnyen gördülő tárgy, pl. a (h) golyó, a mely a himba különböző állásainál ennek megfelelően végig gördül. A (d) vezető lemezre egy (k) rúd van csuklósan megerősítve, a mely rúd másik vége a kétkarú emeltyűként kivitt mozgatható (1) horog (m) karjára van szintén csuklósan szerelve. A himbán lévő (a) szigetelőn a kiemelkedések, illetve a másik kiviteli alaknál a vezető lemezeken lévő (g) szigetelő lapok úgy vannak alkalmazva, hogy azok az illető állomás hívójeleinek feleinek meg. Ugyanis a vezetékben csak akkor kering áram, a midőn a (h) golyó a mélyedések fölött gördül, minthogy a külső áramkör a (c) és (d) lemezekhez van vezetve. Ha tehát a golyó a mélyedések fölött halad el, úgy érintkezik a (c) és (d) lapokkal s az áramkört zárja (3. ábra), míg a kiemelkedésekre érve, annak keresztirányú ferde lejtésén legördül és az áramkört megszakítja (4. ábra). A hívójel tehát a mélyedések hosszának és számának felel meg. Jelen példaképeni kiviteli alaknál ezen jel: rövid, hosszú, rövid (.-•). Ezen himba a mellékelt rajz 5. ábráján vázlatosan van föltüntetve és pedig egy telefonállomáson alkalmazva. A többi, tehát egymásután kapcsolt telefonállomás szintén így van berendezve, csak| hogy a himbán mindenütt az illető állomás j hívójele szerepel. A berendezés a jelen példában tehát a ! következő: A (vl) külső áramvezeték a mozgatható | horgon át a (d) lemezhez megy, a hol a í vezeték megszakad. Ezen megszakítás után a külső vezeték a (b) lemezből kiindulva, az | induktoron és csengőn át távozik. A mikroj fon vezetéke (v2) a (c és d) lemezek között l szakad meg, míg a hallgató kagylók veze| téke az (i) kontaktus és a külső vezetékhez i van kapcsolva. A készülék működése már most a követ-I kező: Az 5. ábrán vázolt helyzetben csak a külső (vl) áramkör van zárlatban, mivel a (h) golyó a (b és d) vezető lemezek között lé-i tesít kapcsolást, míg a mikrofon és kagyj lók áramköre meg van szakítva. Ha már | most a csöngettyű-készűléken egy más ál! lomás jelét halljuk és hallgatódzni akarunk, úgy a mozgatható horogról le kell akasztani a kagylót. A kagyló leakasztásával azonban a (p) rúgó a horog fölemelésével egyidejűleg a himbát a (k) rúd által a pontozott helyzetbe és a (c) lemezt az (i) kontaktussal érintkezésbe hozza (2. és 5. ábra), a mikor is a (h) goljtó a vályuban legördül. Ezen gördülés alatt a következő kapcsolásokat és megszakításokat hozza létre. Midőn a (h) golyó a (b) lemezt elhagyja, a csöngettyűkészűlék az áramkörből kikapcsolódik. Az első kiemelkedésre fölérve, az áram megszakad. Ezt követőleg a rövid mélyedésben a (h) golyó, (c) és (d) lemezek egymássali érintkezése következtében a kagylók és a mikrofon bekapcsolódnak, s így a hívó állomáson a mélyedés hosszának megfelelő pattogás hallatszik. A (c) és (d) lemezek ugyanis a mélyedésekkel párhuzamosan belső oldalukon reczézettek s így a golyó ide-oda ütődvén, berregő hangot ad. Ezen rövid mélyedés után ismét egy kiemelkedésre kerül a golyó s így az áram megszakad. Ezután a hosszú jelnek megfelelő mélyedésben a jelenségek ismétlődnek, az ezt követő kiemelkedésnél az áram ismét megszakad, hogy végül azután