23234. lajstromszámú szabadalom • Ásványolajjal táplált gázizzófénylámpa
elgázosító cső alatt fekvő pontig ér c's fölül a (20) cső belsejével a (25) nyílásokon ■ közlekedik. Eme nyílások és a csővég között egy (33) forgattyú segélyével forgatható, (32.) furatokkal áttört (31) körkorong van elhelyezve. Az elgázosító csőnél ennek (21) palástja egy a csövet körül fogó, tá- : gas (18) csőcsonk gyanánt van kiképezve, ! mely elől nyitva áll, hátul pedig egy korong segélyével el van zárva. Ennek a korongnak több körben elhelyezett, hátrafelé 1 kúposán kiszélesedő (lő) furata van. Annak megfelelően, hogy a (31) korong mily j helyzetet foglal el, a (2(J) térben kelet- ; kezeit ásványolajgáz- és légkeverék ki- | sebb-nagyobb része jut a (25) hasítékokon i és a palást (24) üregen a (15) furatokhoz, ; melyeken át kiáramlik és azután a (18) cső- j csonkba tolt, borszesszel itatott (és előze- ; lesen meggyújtott) (40) azbesztdarabon 1 ff.eggyúlad, úgy hogy az elgázosító cső egy : lángpalástban fog helyet foglalni. A (27.) drótszövetsüveg fölött az oldalt elhelyezett (29) dróthorgon függő (.23) izzótestet az ásványolajjal táplált gázi/.zólámpáknál gyakori fölrepedés ellen oly módon védhetjiik, hogy az izzótest fölső részén egy rövid (47) azbesztkúpot helyezünk el és az izzótest alsó szélét a (-18) azbesztgyűrű segélyével merevítjük, mely a (20; gyűrűnek sugárirányú (49) csapjaira támaszkodik (la, ábra). Az izzótest bővebb, mint a szokásos izzótestek és közte és a lángzócső között drótszövetből készült (50) gyűrű van elhelyezve, hogy a drótszövetből kiáramló ásványolajgáz- és levegőkeverékhez még jusson levegő. Kitűnt ugyanis, hogy ha az. elégés helyére ily módon vezetünk levegőt. evvel a fényerősséget tetemesen nagy obbíthat.j tik. A II. ábrán látható kiviteli módozatnál a (3) csavarmenetes dugó segélyével az (1) olajtartály falán tömítve átvezetett (9) olajcső közvetlenül a vízszintesen elhelyezett (8) elgázosító csőbe torkollik, a két rész között a kapcsolatot egy (10) csavarház létesíti. A (20) cső egy üreges (4) csapnak megfelelő (19) furattal ellátott (17) fölső végén foglal helyet, mely csap lefelé kúposán kiszélesedik és (6) lábaival az olajtartályon (5) csavarok segélyével megerősített lemezre van szerelve. A (G) lábak között lévő (7) nyílásokon az ásványolajgázhoz keverendő levegő áramlik be, az ásványolajgáz pedig a (8) elgázosító csőből ennek fölső oldalán a (20) cső középvonalában alkalmazott (8a) furaton áramlik ki. A (S) elgázosító cső a (4) csap (11) üregében foglal helyet, belső vége négyoldalú (12) csonka gúla gyanánt von kiképezve, mely a (4) csap megfelelő alakú mélyedésébe fogódzik és ebben (13) csavar segélyével van rögzítve. Az elgázosíto cső beömlési vége körül a (4) csap egy rövid, vastag karimát képez, melyet egy kifelé megszűkülő (15) furatokból álló koszorú tör át; ezt a karimát, valamint az elgázosító csőnek kiálló végét egy alulryitott (18) védősüveg veszi körül. A (20) cső a (21.) palástban foglal helyet, mely a (4) csapnak függélyes karimájára van húzva és fölül a (20) cső kiugró (22) karimájára fekszik, melyhez a (23) csavarház segélyével van kapcsolva. A (22) karima alatt a (20) csövet a (25) nyílások törik át, eme nyílások fölött pedig az I. ábrán látható kiviteli módozatból ismeretessé vált áttört (31) korong van alkalmazva. Az utóbbi beállításának megfelelően, a (20) csőben keletkezett ásványolajgáz és levegő keverékének kisebb-nagyobb része áramlik a (25) nyílásokon, (24) palástüregen és a gyűrűalakú (Ki) téren a (15) nyílásokhoz, melyek ép úgy, mint az I. ábrán, elgázosító lángzó gyanánt szerepelnek. A (25) nyílások alatt egy hangtompító van alkalmazva, melyet a közepe felé fokozatosan megvékonyodó és azután ismét kiöblösödo (20) csodarab képez. A (8) elgázosító cső előmelegítésére a III. ábrán látható külön berendezés szolgál. mely, mint azt a II. ábrán pontozva i ábrázoltuk, a (4) csap (6) lábai között lévő közön tolható be. Lényegében ez a berení dezés egy kis, hosszúkás (34) edényből áll, melynek fölső oldalán (35) nyílásai vannak és melyben a (36) azbesztréteg foglal he-
