23223. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép gázoknak folyadékokkal való keverésére és sör előállítására
kisebb sebességgel kel! működtetnünk, hogy a képződött czellacsomók ismét szét no essenek. Az egész okként foganatosított erjesztést 4- .’> nap nap alatt befejezhetjük. A rohamos erjedésnél vagyis körülbelül az első napokban, czélszerű a czellaképződést, levegőnek perlődikus áthajtás;!val fokozni, hogy az élesztőczelIákat jobban kiérleljük. A rohamos erjedés utiiii azonban ezen légbevezetést teljesen beszüntetjük, mivel, ha azt tovább folytatnék, a. sör üres ízt kapna A levegőnek az erjedő folyadékon való áthatása másrészt előnnyel jár, hogy a fiatal erjedési bouquertet a. sörből kiküszöböli. Hogy már most a fiatal bomjuettet kiküszöböljük. de még se kapjunk üres izü sört. a rohamos erjedés után levegő helyett szénsavat szivünk át az erjedő folyadékon. A szénsavat ¡dóközönként fölül megint kiszívjuk. a fiatal bouquetfektől ehémiai uron megszabadítjuk és azután ismét a folyadékon vezetjük át, hogy abból a fiatal houi|iietteket magával vigye. A képződő szénsavat ugyanúgy, mint más erjedési eljárásoknál, az utolsó napokban kiszívjuk és fölhalmozzuk, hogy később aztán ismét a sörbe vezessük be. A czellacsomók képződése, valamint az élesztő siilyedese közben a hőmérsékletet 7° O.-ra vagy magasabb hőmérsékletre emeljük. miután a főeljárás alatr r>n C.-nyi hőmérsékletet tartottunk fönn. A hőmérsék emelése, mint ismeretes, az élesztő sülyedésér előnyösen befolyásolja. Az élesztő lesiilyedése után a sört egy másik tartályba fejtjük le és ekként elkülönítjük az élesztőtől. Ha megkivántatik. hogy a sörnek nagyobb tartósságot kölcsönözzünk, mint a milyennek ez már ezen kezelés folytán bír. akkor a sört most pasteurizálásnak vetjük alá. Az előbbiekben ismertetett kezelésnek alávetett sört azonban nem kell a szokásos magasságú hőmérsékletre hoznunk, mivel spórák egyáltalán nincsenek jelen, hanem csak tiszta tenyésztésből származó élesztő-csirák. A pasteurizálás szükségelte hevítésnek még az az előnye, hogy a fiatal bouquettek. melyek esetleg még jelen lehetnének, eltávoznak, vagyis a sör fiatal sör ízét elveszti és az öreg sörét megtartja. A sört már most ismét hütjük, közben szénsavat vezetünk be és a kavaró szerkezetet újból megindítjuk. A szénsav ekkor túlnyomás nélkül hatol be. a kavaró szerkezet hatása alatt finoman eloszlik és ennek következtében a sör által ennek hidegséiri tokának megfelelően nagy mennyiségben abszorbeáltnak. A sör szűrésére a tartályba laza szűrőanyagot dobunk be úgy. hogy ez a sörben úszik: a sört erre egy oly szűrőn szorítjuk ár. mely akként, hat, hogy a folyadékban szuszpendalt tinóm szűrő-anyag a folyadék mozgatása következtében a szűrőlemezre rakódik le és ezen szűrő-réteget képez, melyen a sör átsziirétik. hrre a sört meg csak még jobban Imijük. körülbelül 2n C.-ra és aztán nyomás alatt szénsavval impregnáljuk. A mellékelt rajzban egy, a jelen találmány tárgyát képező eljárás foganatosítására szolgáló gép egy foganatositási alakjában van bemutatva. Kzen gépet azonban más czélokra is lehet alkalmazni, melyeknél gazokat folyadékkal kell keverni : e készülék különösen akkor alkalmas, ha sterilisen kell dolgoznunk. A sterilitás biztosítására ezen gépet akként kell készítenünk, hogy annak tartályát kefével kitisztíthassuk, mely tartálynak belül zománczozottnak kell lennie és semmiféle oly nyúlvánnyal vagy beépített résszel nem szabad bírnia, melyek sarkokat vagy szögleteket képeznek, mert ezeknek tisztítása nehézséggel jár. ennek következtében bizonyos nehézségek merülnek föl. ha ily tartályban a folyadékot gázzal, mint különösen levegővel és szénsavval jól akarjuk keverni. Ezen czélból a jelen találmány szerint a tartályban egy kavaró, szerkezetet rendezünk el, mely csak a tartály levehető födelében van ágyazva és egy a gázok bevezetésére szolgáló, a tartály fenekén elrendezett vezetékkel összeköttetésben a következőképen működik: A folyadékot mozgásba hozza, mely a tar
