23130. lajstromszámú szabadalom • Gép keskeny földtáblák megmunkálására

— 3 — bályozhatósága fontos, mely szerint az a a vetőgép és az eke kapcsolási pontjának jobb vagy bal oldalára téríthető, úgy ltogy a keskeny táblák megművelése tulajdon­képpen csakis ily vetőgép segélyével esz­közölhető helyesen. A 9—11. ábrákon azon munkafolyamat van föltüntetve, mely szerint a keskeny vagy úgynevezett négybarázdás táblák a ta­lálmánybeli vető eke segélyével megmunkál­tatnak. Mindegyik ábrán egy része van az ily módon megművelt szántóföldnek föltün­tetve, még pedig úgy fölülnézetben, mint keresztmetszetben. Az egyes barázdák (1, 2, 3 és 4)-gyel vannak jelölve, míg a víz­levezető vagy elárasztó barázdák (5)-tel. A szántóföld mindennek előtt, barázdálás által a keskeny, négybarázdás táblákra osz­tatik föl, hol mint föntebb említettük, az egyes barázdák (1, 2, 3 és 4)-gyel, míg a közbenső válaszbarázda (5)-tel van jelölve. (8. ábra.) A 10. ábrán föltüntetett munka­folyamatnál a táblák megszántása eszközöl­tetik, hol egy barázda jobbról (a nyíl) és egy barázda balról (b nyíl) hasíttatik. Eköz­ben a gép, hogy a maghullás a barázda szélességnek megfeleljen, úgy oda, mint vissza nyolcz csatornával vett s különben a gépnek a rajzokon bemutatott kiviteli alakja összesen tíz csatornával van ellátva, úgy hogy a 11. ábrán (2 és 3)-mal jelzett ba­rázdák leszántása alkalmával a mag kellő szélességben hullhasson ki. (c) nyíl mutatja a jobb felől eső első (ill. harmadik), míg (d) nyíl a balfelől lévő második (ill. negye­dik és utolsó) barázdát. Az (5)-tel jelölt középső válasz, vagy vízelvezető .barázda az által jön létre, hogy a (4) barázda szán­tása alkalmával, a földszalag vékonysága mi­att baloldalra is hull föld. A (3) barázda kihasításánál a vetőgépnek hat meghullató csatornája nyittatik meg, míg ellenben a (4) barázda leszántása alkalmával egész szélességében valamennyi, tehát a vetés tíz csatornán át történik, azon czélból, hogy az ekétől balfelé lehulló föld közé mag juthasson. A gép nyomtávolsága körülbelül 60 cm.-re van szabva, hogy a barázdák szélességé­nek megfeleljen. Mint a bemutatott mnnkafolyamatból és a gépnek ehhez szabott nyomtávolságából kitűnik, föltétlenül szükséges, hogy a geren­dely a haladási irány középvonalába essék, egyrészt azért, hogy a keskeny táblák meg­művelése az előadott módon eszközölhető legyen, másrészt azért, hogy a maghullás iránya iniaden egyes barázdánál a szükség­nek megfelelően a gerendelytől jobb- vagy balfelé irányítható legyen. A 12. és 14. ábrákon a vetőkészűléknek egy boronával való kapcsolata van föltün­tetve. Itt a vetőkészűlék a következő kiké­pezéssel bír: i A vetőmagot a (3) szekrényből a (8) csa­tornákhoz vezető, (15, 16, 17.) fogaskerék­áttétel révén forgatott (6) henger itt több különálló és külön kapcsolással fölszerelt vetőkerékből áll, úgy hogy tetszés szerinti számú vetőkereket lehet ki- vagy bekap­csolni és így a vetés tetszőleges számú csa­: tornán át eszközölhető. Ehhez képest a vetőkerekek lazán van­nak a (6) tengelyre szerelve és egyik hom­lokoldalukon (40) fogazással bírnak, (13-ábra) mely a (6) tengelyen eltolható, megfe­lelő hornyok és rugók segélyével vezetett (41) menesztő tárcsáknak megfelelő fogazá­sával hozható kapcsolatba. A ki-bekapcsolás a (47) villák közvetíté­sével történik, melyek a (41) tárcsáknak (42) gyűrűhornyaiba nyúlnak és (46) kar­mantyúk segélyével egy (13) rúdon vezet­tetnek. (48) fogantyúk segélyével a (47) villák eltolhatók és ez által az egyr es kap­csolások létesíthetők vagy megszakíthatok. A (41) tárcsákat nyitott állásukban a (44) zárókilincsek tartják meg. melyek egyszer­smind fogantyúkat képeznek és a (13) rúd­dal csuklós kapcsolatban állanak. Az emlí­tett zárókilincsek (43) tekercsrugók által befolyásoltatnak. Ezen tekercsrugók egy­szersmind a (41) tárcsákat is oly módon befolyásolják, hogy a (44) zárókilincsek föl­emelése alkalmával a (41) tárcsák önműkö­dően lépnek a vetőkerekekkel kapcsolatba. E szerkezet segélyével a kihulló mag meny­nyisége igen könnyen és egyszerű módon szabályozható.

Next

/
Thumbnails
Contents