23108. lajstromszámú szabadalom • Petróleum izzófénylámpa

sonlú módon kiképezett (20) zárórésszel bír, mely viszont a (19) csövecskével áll kapcsolatban. Az utóbbi a petróleum bevezetésére szolgál, mely a (2) csőben emelkedik föl. A (18) vezeték a nyomás alatt álló petróleumnak vagy alkoholnak, éthernek, benzinnek vagy más folyós tüzelőanyagnak, illetőleg esetleg világítógáznak, karburáit levegőnek vagy vízgáznak bevezetésére szolgál. A gázkibocsátó (3) nyílás köralakú, míg ellenben a (4) tűnek beleilleszkedő vége félköralakú keresztmetszettel bír, mint ez a 3. ábrán világosan látható. Ha tehát a (14) fogantyút elforgatjuk, úgy a (4) tű vége egyidejűleg, forgása közben a (3) nyílást is megtisztítja, a nélkül, hogy az utóbbit csak egyszer is elzárná. A 4. ábra olyan petróleum-izzófénylámpát tüntet föl, melynél az elgázosító közvetetlenül a lámpa lángja által fűttetik. Az (1) főcső vízszintes elrendezéssel bír és a (2) ágcső által két szakaszra osztatik. A balfelőli szakaszban foglal helyet a (3) gázkibocsátónyílás, melyen a (4) tű áthatol és mely közvetetlenúl a lámpa lángja fölött van elrendezve. Az említett csőnek jobbfelőli szakasza, mely a (4) tű mozgatására rendelt mechanizmust hordja, tökéletesen kívül esik a láng hatásának körén s így annak erős fölmelegedése egészen kizártnak tekinthető. A (2) csőág a láng hosszában és közvetetlenúl a mellett van elrendezve, úgy hogy az előbbi által egész hoszszában melegíttetik és így a benne lévő petróleum tökéletesen elgázosíttatik. Ezen csőnek előmelegítése, a lámpa meggyújtása végett, egy csekély mennyiségű borszesznek a (2) cső alsó vége közelében elrendezett (21) csészében való elégetése által történik. A gáz-, ill. gőzalakra hozott petróleum fölszáll az (1) főcsőbe s ennek (3) nyílásánál tódul ki. A gázok, ill. gőzök ezután nagy nyomás alatt hatolnak be a (22) Bunsen-lángzóba, mely kétszer meg van görbítve és a melybe a levegő (23) nyílásokon át hatol be. A Bunsen-lángzó-3 — nak (22) csöve az éghető gázkeveréket a tulajdonképeni lángzóhoz vezeti, a mely fölött, a (2) csővel párhuzamosan a (24) izzóharisnya van elrendezve. Mint az előadottakból látható, ezen lámpának fő jellemzője az, hogy a lángzó az (1) főcső és a (2) ágcső által képezett derékszögben van elrendezve, míg az (1) főcsőnek a (4) tű működtetésére rendelt mechanizmusokat hordó része a (2) cső által határozottan el van választva a lángtól. Az elgázosítónak második (18) csővezetéke azon czélt szolgálja, hogy lehetővé tétessék benzint, spirituszt, éthert vagy más folyós tüzelőanyagot a lámpa meggyújtása alkalmával bevezetni, mi által a lámpának igen gyors meggyújtása válik lehetségessé, mivel a föntebb említett szénhydrogének tudvalevőleg sokkal gyorsabban gázosfthatók el, mint a (19) csövön át bevezetett petróleum. Azonkívül a (21) csészében való borszeszégetést esetleg egészen el is mellőzhetjük, ha a (18) vezetéken át világítógázt, vízgázt vagy karburáit levegőt vezetünk be. Ily módon a lámpa meggyújtása pillanatnyilag eszközölhető. Az előadottakból világos, hogy a (18) vezetéket csakis a lámpa meggyújtása végett kell alkalmazni. Azonban szintén önmagától következik, hogy a lámpa meggyújtása után is folytatható az alkoholnak vagy gáznak a (18) vezetéken át való bevezetése, míg a (19) csövön keresztül állandóan petróleum vezettetik be egyidejűleg. Ez esetben a petróleum csakis a spiritusz vagy a vízgáz karburálására szolgál, melyek magukban véve tudvalevőleg csekély világítóképességgel bírnak. A jelen találmánybeli lámpa elgázosítója tehát lehetővé teszi egyrészt a lámpának pillanatnyilag való meggyújtását, de másrészt megengedi azt is, hogy az izzófénylámpa üzeménél petróleum és spiritusz vagy gáz vegyesen, illetőleg egyidejűleg alkalmaztassanak, még pedig akár állandóan, akár időközönként. Azonkívül a két (18 és 19) vezeték esetleg ugyanazon nyomótartállyal is össze-i köttetésbe hozható, ha a (19) csövet na-