23048. lajstromszámú szabadalom • Újítások szövőszékeken

— 2 -vezetőrúd rendes (li) pályája fölött elhelyezve, a lánczfonalak közé lép be. A pótpálya az egyik pl. a (18) alapfonálvetélő vezetésére szolgál, míg a (17) ábrafonál vetélő a rendes (h) pályán mozog. A két egymásfölött képződő nyílás a következő módon alakul : Az (f) lánczfonalak mindenike egy (e) zsinór és a (j, j) emelőzsinórok útján a (g és r) gamókra van erősítve, melyek a megfelelő egymástól független (s és t) késekkel szemben vannak elhelyezve. E kések, ha (k) henger és a rajta futó (m) kártyák befolyása alatt nincsenek félretolva, a gamókat emelik. Az (s és t) kések az (u és v) rudakra vannak függesztve, melyek a (w és x) karok és (y és z) hajtórudak útján a (3) tengelyre ékelt (1 és 2) tárcsákkal vannak összekötve; a (3) tengelyt a (4) láncz segé lyével a szövőszék (5) forgattyútengelye hozza mozgásba. Az (1 és 2) tárcsák átmérője különböző, tehát az (s és t) kések emelkedése is különböző lesz. A tárcsák forgattyúcsapjainak exczentriczitását vagy a központtól való távolságát egyébként szabályozni lehet és ez uton a kések emelkedését is. A (g és r) gamóknak, melyeknek száma azonos a lánczfonalok számával, tűit I ' i egyetlen (k) henger hozzi mozgasba, mely a rendes módon van szerelve és melyet a szokásos módoii a kártya-láncz mozgat. Minden kártya két helyen van lyukasztva, és pedig az egyik rész az (s), a másik rész a (t) horgai számára. Valahányszor a (k) hengerre egy kártya fekszik és a henger rendes módon a tűkhöz közeledik, a (q és r) gamók működésbe lépnek olyképen, hogy azokat a megfelelő (s és t) kések emelik vagy nem emelik. Az (s) kés által emelt gamók magukkal ragadják lánczfonalaikat és a rendes (n) szádat alakítják; a (t) kés úlján emelt gamók pedig szintén magukkal viszik lánczfonalaikat és az (o) fölső vagy segédszádat alakítják. Látható, hogy ugyanaz a lánczfonál alakíthatja az (n) vagy (o) szádat a szerint, a mint azt az (s) késuek megfelelő (q) gamó vagy a (t) késnek megfelelő (r) gamó viszi magával. Látjuk, hogy mindegyik (f) lánczfonál a (c) fonálvezeték elhagyása után az ellensúlyokkal terhelt (6) feszítőkön megy át oly czélból, hogy feszültsége szabályoztassék és hogy ne lógjon, ha pl. az (o) szád képzése után az (n) szádat alakítja. Épen így van ez, ha Jacquard-gép az egyes fonalakat külön-külön irányítja ; ellenben abban az esetben, ha selyem vagy damast szövet készül, a lánczfonalak csoportosan mennek át ugyanazon feszítőkön, és pedig úgy, a mint a Jacquard gépen áthaladnak. Az (o) fölső szádba nyomuló (18) vetélő számára szolgáló pótpálya (p) fogai aczélpálczákból állanak és különböző közökben a (7) rúdra vannak szerelve (3. ábra), mely utóbbi (8) emeltyűkre van fiigesztve, melyek maguk részéről a (7) tartórudak végpontjai körül lengnek, míg (9) tartórudak az (i) bordavezetőrúd fölső végére vaunak erősítve. A (10) rúgók, melyek a (8) e mely ükre és az (i) bordavezetőrúdra vannak erősítve a pótpályát mindig abba a helyzetbe igyekszenek hozni (1. ábra), melyben a (p) fogak csúcsaikkal a bordavezetőrúd (g) bordáját érintik, míg a (11) szabályozható ütközők ezt a helyváltozást korlátozzák. A (8) emeltyűk a (12) vezényrudak révén a (13) emeltyűkkel vannak egybekötve, melyek a (14) pont körül lengenek és melyeknek alsó vége a (15) görgővel van ellátva. Ezen görgők czélja, hogy az (5) tengelyre ékelt (16) bütyökkel érintkezve, a pótpályának a (g) bordától való eltávolítását eszközöljék. A (16) bütykök és pótpálya tartói akként vannak elrendezve, hogy ez utóbbiak rögtön eltávolodnak a (g) bordától, ha a vetélők az egymásfölött lévő (n és o) szádakon áthaladtak, tehát abban a pillanatban, melyben az (i) bordavezetőrúd újra előre halad, hogy a (17 és 18j vetélők által képezett vetülékfonalat a szövetbe bekebeleze. Ezen körülmények között tehát az (o) szádban a pótpálya (p) fogain képezett fonál fölszabadul és elhagyván a nevezett fogakat, azok alatt elhalad és a bordavezetőrúd ezen fonalat ugyanabban a pillanatban egyesíti a szövettel, amikor az (n) szádban képezett fonalat az alsó vetélő a szövetbe beviszi.