22966. lajstromszámú szabadalom • Egyensúlyozott mótor egy hengerrel és két dugattyúval

rabok vannak forrasztva, hogy a szálaknak ! a csövekben való súrlódását megakadályoz- ' zuk. Ezen csövek egy 6 lóerejű motornál csak 12 mm. átmérővel és 1 mm. falvastagsággal bírnak, ezért nagyon csekély súlyúak és lehetővé teszik a kettős hajtórudak igen könnyű kiképzését. Ezért egyensúlyozhatjuk a hátsó dugattyút a mellső (e) dugattyú súlyával, ez utóbbinak rendellenes túlterhelése nélkül. A 2. és 4. ábra a fönt leírt hajtórúdak elrendezését mutatja. 2. Űj szerkezetű henger a víz czirkulácziója számára. Az összes petróleum motoroknál, melyek víz czirkuláczióval vannak ellátva, a henger formája igen komplikált és a forma homokot az öntés után igen- nehéz kiszedni. Azután a vízköpeny, mely szintén öntvény, a motort nagyon súlyossá teszi. Jelen újítás szerint a henger szerkezete sokkal kényelmesebb és könnyebb lesz. Az 5., 6., 7. és 8. ábrákon az új hengerszerkezet különféle metszetekben van föltüntetve. Mint ezen ábrákból látható, a vízköpeny két oldala a hengerhez érintőlegesen a hengerrel egy darabot képez. Ez nagyon megkönnyíti az öntést és a homok eltávolítását a henger öntése után. A másik két (f) oldal alumíniumból készült és a 7. és 8. ábrán látható módon van a hengerhez erősítve. A henger végére egy alumíniumból készült (g) süveget teszünk (3. és 4. ábra), mely az egészet lezárja. A két aluminiumoldal a vízczirkulácziót zárva, a (h) köpenyt (4. ábra), mely magában foglalja a visszafordított hajtórúdakat. Ezen elrendezés a motornak oly könnyűséget kölcsönöz, melyet eddig az egy darabban öntött hűtőköpennyel nem lehetett elérni. 3. Űj szerkezete a hengernek, mely magában foglalja a szelepszekrényt és ezen utóbbinak egy új szerkezete víz czirkuláczióval. A 3. és 9. ábrák a szelepszekrény elrendezését mutatják. A 3. ábra a motornak és szelepszekrénynek függélyes hosszmetszete. A 6., 7. és 8. ábra a henger és szelepszekrény különböző keresztmetszetei, melyek annyira világosak és megérthetők, hegy további magyarázat fölösleges. A szelepek kiemelésére elegendő az (i) dugót kivenni, a midőn a szívószelep (j) fészke (k) szelepével együtt kiemelkedik, ezt követőleg ugyanazon nyíláson kivehető az (1) kiömlési szelep. A mint a 6. és 7, ábrákon föltüntetett metszetekből kivehető, a két szelepszekrény és a szelepszekrénynek robbanási helye (m) vízköpennyel van körülvéve. 4. Szerkezet a gyújtólángnak az elégett gáz kiömlési nyílásától való elkülönítésére és a gyújtókészűlék rendellenes megmelegedésének megakadályozására. A gyújtóláng elalvásának egyik igen gyakori oka a lángzónak az elégett gázok kiömlése által okozott bepiszkítása. Már megkísérelték a lángot elkülöníteni és elvonni az elégett gázok áramától az által, hogy a robbanási tér fenekére tették az elégett gázok kiömlési áramán kívül, így jól elkerülték a lángzók bepiszkolódását, de egy új ok keletkezett az elalvásra, mely még gyakrabban okozta a láng elalvását, mint a tisztátlanság, a mennyiben az elégett gáz visszafordulva a tér fenekére megakadályozza a friss gáznak a lánggal való közlekedését. A 3. ábrán látható elrendezés a keresett megoldást nyújtja. A szelepszekrénynél lévő robbanó tér körül egy (n) henger van megerősítve. Ezen henger egy 20 mm. átmérőjű és 8—10 czentiméter hosszú nyílással van áttörve. A lángzó a henger (o) pontján függélyesen van becsavarva, úgy hogy a gyújtóláng kissé túlérjen a 20 mm.-es nyílás kerületén. A kompressziónál előfordulhat, hogy a robbanó tér fölső részében, elégett gázok maradnak vissza, ezen visszamaradt gázok a 20 mm.-es cső fenekéhez visszatódulnak, mely cső szükséges mélysége oly módon van kiszámítva, hogy ezen visszamaradt gázok a láng mögé kerülnek, úgy hogy a láng a gyújtás pillanatában friss gáz között van és a kompresszió által keletkező friss gázáram magát a gyújtólángzót minden egyes kom-