22927. lajstromszámú szabadalom • Készülék gáz fejlesztésére és hasznosítására

- 3 kamrák a szomszédos faluikban lévő nyílások útján vannak egymással összekötve és egy hasonló nyílás vagy nyílások útján közlekednek a legfölsőbb (28) kamrával. A legfölsőbb (28) karara a (31) levegőt-bevezető nyílással, a (26) kamra a (32) levegő kivezető nyílásokkal van ellátva a fejlesztőkamra feneke közelében. Látható, hogy ilyen módon a fejlesztőkamrába vezetett levegő először is a fejlesztett gáztól elvont meleg és másodszor a gázgép égési gázaitól elvont meleg segítségével hevíttetik föl. A (28) kamrák előnyösen (321) vízbevezetővel vannak ellátva. A víznek a gyűrűkből való kiömlését a gyűrűk közötti közlekedő nyílások körül elrendezett alkalmas gátakkal akadályozzuk meg és azt pl. a 12. és 13. ábrákban föltüntetett vízszabályozó készülékek útján tartjuk állandó nivón. Ezen 1 elrendezés értelmében a (33) csövön át folyó vízmennyiséget a (34) szelep szabályozza, mely az alsó gyűrűvel összeköttetésben álló (35) tartályban elrendezett úszó befolyása alatt áll. Minthogy a vízállás magasságát a fölső gyűrűben a gát magassága szabja meg, a fölösleg a föntemlített nyíláson keresztül az alsó gyűrűbe folyik, mely egy cső révén a (35) tartállyal áll összeköttetésben, úgy hogy a vízállás az alsó gyűrűben és a tartályban szabályozza a fölső gyűrűbe beömlő vízmennyiséget. A fejlesztett meleg a gyűrűkben több vagy kevesebb vizet gőzölögtet el és az így termelt gőz a levegővel együtt a fejlesztőbe lép. Hogy túlságos mennyiségű gőz ne kerülhessen a fejlesztőkamrába, néha a vízbevezetés szabályozására olyan szelepet használunk, melynek állását a fejlesztő által táplált gép vezérműve befolyásolja. Ilyen módon a víz és ezzel a fejlesztőbe jutó gőz mennyisége a gázfejlesztő igénybevételével egyértelműen szabályoztatik. A 14. ábrában a fejlesztővel összeköttetésben egy hevítő kemencze van föltüntetve, melyben beleket vagy más organikus hulladékanyagokat hevíthetünk és azoknak illó alkatrészeit a fejlesztőben hasznosíthatjuk. A (36) hevítőkamrát egy gyűrúalakú csatorna veszi körül, mely két (37) és (38) részre van osztva. A (38) részen égési termékek áramlanak keresztül, melyek egy gázgépből a (8) nyíláson át a (39) cső közvetítésével lépnek be, míg a (37) részen a fejlesztett gáz megy keresztül, mely a fejlesztő (30) nyíláson át a (4-0) csövön keresztül lép be. A (37) és (38) kamrákból a gázok a megfelelő (41) és (42) nyílásokon át távoznak. A hulladékanyagok illó alkatrészei a hevítőből a fölső részen lévő (43) nyílásokon át távoznak és (44) csövön a fejlesztőkamra alsó részén elrendezett hamuszekrénybe lépnek, a hol egyesülnek a levegővel és gőzzel és hozzájárulnak a gázfejlesztéshez. A meleg kisugárzásának csökkentése végett a fejlesztő köpenyét rendesen azbesztből vagy más tűzálló és nem hővezető anyagból való (45) borítással vesszük körül-Megjegyzendő, hogy az új szerkezetű fejlesztőnél a levegő és gázvezetékek ne.ncsak szomszédosak egymással, hanem egyszersmind úgy vannak elrendezve, hogy a levegő keringésének iránya épen ellenkező a forró égési termékek keringésének irányával; ugyanis a levegő fölülről lefelé a fejlesztő bázisa felé kering, míg a forró gázok a bázistól fölfelé a fölső részen lévő kivezető nyílásokhoz áramlanak. Ez által a belépő levegő és a kilépő gázok között állandó hőmérséklet differenczia van biztosítva és így a lehető legnagyobb melegmennyiség megy át a gázból a levegőbe. Természetes, hogy a levegő- és gázáram iránya meg is fordítható és azoknál a szerkezeteknél, hol csövek vannak alkalmazva, ezek akár a levegő, akár a gáz vezetésére használhatók föl. A csövek a függélyes irány helyett vízszintesen is helyezhetők el és a részletekben más módosítások is eszközölhetők a nélkül, hogy a találmány lényegétől eltérnének. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Készülék gáz fejlesztésére és hasznosítására, mely egy gázfejlesztőből és egy gázgépből vagy más eféléből áll. jellemezve az által, hogy a fejlesztő és a gép akképen vannak egymással össze-