22923. lajstromszámú szabadalom • Gyertyatartó

mmmmmm Meg-jelent 1901. évi november hó 2!S-án. VATAL szabadalmi leírás 22923. szám. XVIII/a. OSZTÁLY. Gyertyatartó. SCHORNO ANTAL KERESKEDŐ IRVINGTONBAN (É. A. E. A.). A szabadalom bejelentésének napja 1901 május hó 18-ika. Az eddigi gyertyatartók gyakran érzett hátránya abban áll, hogy a gyertyák alsó vége, melyet a gyertyatartó fölső nyílásába dugunk be, világításra föl nem használható. Az eme hátrány elkerülésére föltalált gyertyatartók azonban ezéljuknak nem felelnek meg teljesen. A találmány tárgya már most eme hátrányt a legegyszerűbb módon kiküszöböli. Az új gyertyatartó egy fölső rúgós gyűrűvel van ellátva, mely arra szolgál, hogy a gyertya alsó végét közrefogja és egy másik az elsővel összekötött rúgós gyűrűvel van ellátva, mely arra szolgál, hogy a gyertyatartó nyílásába dugassék be és ez által a gyertyát úgy tartsa fogva, hogy a gyertya alsó vége a gyertyatartó fölső széle fölött feküdjék úgy, hogy a gyertya egészen leéghet. A csatolt rajzon a találmány tárgya egy példaképeni kiviteli módozatban van föltüntetve. Az 1. ábra a gyertyatartó oldalnézetét láttatja, részben metszetben. A 2. ábra annak fölülnézete. A 3. ábra metszet a 2. ábrának (A—B) vonala szerint. A 4. ábra metszet a 2. ábrának (C—D) vonala szerint. (c) a gyertyatartó fölső, (f) pedig annak alsó rúgós gyűrűje. A gyűrűk azáltal vannak ruganyossá téve, hogy (g), illetve (h)-nál alkotójuk mentén föl vannak metszve. A fölső gyűrű négy vízszintes, kifelé lehajlított (d) lemezzel van ellátva. A (d) lemezek az (e) rúgók fölső végeinek megerősítésére szolgálnak, melyek a gyűrűk központjából vízszintesen, azután függélyesen le- és ismét függélyesen fölfelé hajlanak. Eme rúgók alsó végei az alsó (f) gyűrűn vannak megerősítve. Az (e) gyűrűk által, melyek kifelé nyomást gyakorolnak, a (c) és (f) gyűrűk egymással össze vannak kötve és azonkívül a rúgóhatás is fokoztatott. A gyertyatartó alkalmazásának módját az 1. és 2. ábrából láthatjuk. Az alsó (f) gyűrűt az (a) gyertyatartó (i) nyílásába helyezzük és pedig olyképen, hogy a (d) lemezek a fölső (k) karimára fölfeküdjenek. Az (f) rúgó ruganyossága következtében az (i) nyílásba illeszkedik. A (d) lemezek az (i) nyílásba való besülyedést határolják és azonkívül támaszul szolgálhatnak ama tányérkának, melyet a gyertyacsöppök fölfogására szoktak alkalmazni. A fölső (c) gyűrű a (b) gyertya alsó végének körülfogására szolgál és ruganyossága következtében különböző vastagságú gyertyák MAGY. SZABADALMI