22893. lajstromszámú szabadalom • Javítások gőzsütő készülékeken

- 2 -vonulnak és a (d) és (e) leeresztő csapokkal bíró és (f) hengerrel összekötött (c) szekrénybe torkollanak. A (c) szekrény teljesen zárva van (3. és 4. ábra) és a (d) és (e) csapok annak alsó részébe csavarmenetek segélyével vannak beillesztve, oly módon, hogy azok eltávolíthatók és mással helyettesíthetők. A (d) csap (g) átfúrt dugóba van csavarva, mely fölött (h) szűrő van elrendezve; a (g) dugó a maga részéről szintén a (c) szekrénybe van srófolva, mely utóbbiban a szűrő egy kiugráson van elhelyezve. Az (e) csap az (i) átfúrt dugóba van csavarva, melynek meghosszabbítását a (j) cső képezi; az (i) cső a maga részéről szintén a (c) szekrénybe van srófolva, mely utóbbinak fölső részében van a (j) cső nyílása. A (g) és (i) dugók a (h) szűrővel és (j) csővel együtt könnyen eltávolíthatók, úgy hogy a (c) szekrény belsejének megvizsgálása és tisztítása lehetővé van téve. Az (f) henger a (c) szekrény fölött van elhelyezve s ezzel a könnyen leszerelhető (k) cső útján van összekötve. Végre az (a) fűtőcsövek mindegyike a (c) szekrénybe való torkolása előtt (m) visszacsapó szeleppel, pl. golyós szeleppel van ellátva, mely a gőznek a használaton kívül lévő csövekbe való jutását megakadályozza. A készülék működése a következő : A fűtés megkezdése vagy újra fölvétele alkalmával megtörténhetik, hogy egy kevés víz a (c) szekrénybe csöpög és a (d) csapba jutva, ott esetleg megfagy és annak nyílását elzárja. Láthatjuk, azt is, hogy a vezetékben lévő levegő vagy még inkább a gőzzel kevert levegő, ha levegő és gőz keverékével fűtünk, az (e) csapon át eltávozik, és így a kondenzált víz és a gőz bejuthatnak a (c) szekrénybe, mely ennek következtében fölmelegszik és hővezetés folytán fölolvasztja a (d) csap jegét. A (d) csap ekkor fölnyílik és nyílásán a kondenzált víz eltávozik. A csap csak a gőz odaérkezése után záródik be. A (c) szekrénynek olyan méretűnek kell lennie, hogy az összes vagy legalább majdnem az összes kondenzált víz, mely a fűtés j megkezdésekor a vezetékekből érkezik, be- I leférjen, úgy hogy az (e) csapba csak gőz, vagy legalább már meleg víz érkezzék. Ha gőz és levegő keverékkel fűtünk, akkor az (f) henger megtelik levegővel, úgy hogy a gőz bevezetése lehetetlen és semmiféle eredményt el nem érünk. Ha ellenben csakis gőzt használunk akkor ez, mihelyt a kieresztocsapok bezárultak, a túlnyomás következtében az (f) hengerbe nyomul, ott kondenzálódik és újabb gőzmennyiséggel helyettesíttetik oly módon, hogy a kondenzált víz a (c) szekrénybe vissza hull. A gőz, mely az (f) hengerben ilyen módon folyton kondenzálódik, a fővezetékből jön, s keresztül kell mennie az egész fűtőcsővezetéken, ez utóbbiban ekképen pótgőzáram keletkezik, a mi elegendő arra, hogy a víz összegyűlését teljesen megakadályozza, s a vizet a (c) szekrény felé szorítsa. Módosításképen az (e) levezető csapot az 5. ábrában jelzett módon is alkalmazhatjuk, ez esetben a (j) cső elmarad, de azért az eredmény ugyanaz, miután az (e) csap a (c) szekrény fölső részével áll összeköttetésben. Ha gőz és levegőkeveréket használunk a fűtésre, akkor a készülékből az (f) henger é,s az (m) szelepek elhagyhatók. Az (f) henger még akkor is elmaradhat, — akár gőz és levegő keverékkel, akár kizárólag gőzzel fűtünk, — ha a csőhálózat elegendő eséssel bír, hogy a kondenzált víz a nehézség folytán magától lefolyhassék. A Haag-féle fűtőrendszeren alkalmazott készülékeknél a módosítás abban áll (6—9. ábra), hogy minden fűtőhenger a levegő kiürítésére való (p) csővel van ellátva, mely (q) visszacsapó szeleppel bír s az (r) gyűjtőbe torkollik. Ezen gyűjtő közepe táján van elhelyezve a föntemlített (c) kiürítő szekrény, mely (d) és (e) leeresztő csapokkal van ellátva, melyek egészen úgy működnek, mint azt vonatkozással a 3. és 4. ábrára leírtuk. Ezen elrendezés lehetővé teszi a fűtőhengerekben összegyűlt levegő eltávolítását, meggyorsítja a fűtést és lehetővé | teszi annak levegő és gőz keverékkel való ' végrehajtását.