22799. lajstromszámú szabadalom • Likacsos gummiszövet

— 3 — kötés e módja ezen vetülékfonalaknak az alapfonalakhoz képest bizonyos mozgékonyságot enged, amidőn azokat kifeszítjük. Ezen kiviteli alaknál az (I., II.), (III., IV.), (V., VI.) stb. vetülékfonalnyalábok a hurkokáltál szilárdan összetartatnak és a (b, c, b) alapfonalak bizonyos helyein rögzíttetnek, úgy hogy ez utóbbiak kifeszítésekor egymástól eltávolodnak, miáltal a likacsok képződnek. Az arabs-számokkal jelölt vetülékfonalak a gummifonalakat a szövet fonákján eltakarják és részben a likacsokat is elzárják, hogy ezáltal pl. egy, a szövet alatt lévő • ruhadarabot láthatatlanná tegyenek, anélkül azonban, hogy a kivánt czélt kizárnák. A 4. ábrán végre 4-ik kiviteli alak gyanánt egy olyan szövet van bemutatva, mely szintén két vetülékcsévével van szőve, mely azonban az eddig leírt kiviteli alakoktól lényegében azáltal különbözik, hogy a szilárd (a) hosszcsíkok között fekvő és kígyózó kötéssel készült (d), illetőleg (e) hurokképző fonalakkal mindig két alap- vagy bolyhfonal kapcsolódik. Ezek közül a (b) és (c) fonalak rugalmas anyagból vannak, mint eddig, az (f) és (g) fonalak pedig közönséges fonalból. A két vetülékfonal-cséve által behelyezett vetülékfonalak a kész szövetben egymással váltakoznak, ahol is az arabszámokkal jelölt vetülékfonalak (a fölső cséve fonalai) a rugalmas alapfonalak fölött, a római számokkal jelölt vetülékfonalak pedig (az alsó cséve fonalai) a rugalmas alapfonalak alatt haladnak el, míg valamennyi vetülékfonal a nem rugalmas (f, g) alapfonalak fölött és a (d, e) hurokképzőfonalak alatt vezetnek el. A hurokképzőfonalak helyváltoztatása, mely szerint ezek mindkét alapfonal alatt haladnak el. minden negyedik vetés után történik, úgy hogy mindegyik hurokban négy vetülék van összefoglalva. Emellett a hurkok ezen szövetcsíkokban egymáshoz képest eltolva vannak elrendezve, úgy hogy, ha a (b, b) alapfonalakba az (1, I., 2, II.), (3, III., 4, IV.) stb. vetülékfonalnyalábok vannak egy-egy hurokba bekötve, a (c) alapfonalnál a (2, II., 3, III.), (4, IV., 5, V.) stb. vannak egy hurokban. Ennek következtében itt hasonló effektust érünk el, mint a legelső kiviteli alaknál. A szövet kifeszítésekor a vetülékfonalak zeg-zugos vonalakban helyezkednek el, ami a kivánt effektust, vagyis a likacsképződést eredményezi. Az (f és g) alapfonalaknak csupán az a czéljuk, hogy a rugalmas (b, c, b) fonalakat a szövet fonákján eltakarják. Természetes, hogy a találmány tárgyát a legkülönbözőbb kiviteli alakokban készíthetjük. így pl. a kígyózókötéssel készült részei a szövetnek nagyobb szélességben készíthető, és azokban több kígyózó fonalcsík is rendezhető el, mint a mennyi a bemutatott kiviteli alakoknál volt alkalmazva stb. A jellemző minden esetben az, hogy a szövet teljesen vagy részben kígyózó kötéssel készül, ahol csak egyik vagy mindkét kigyózó fonal rugalmas anyagból áll, továbbá, hogy a hurkok egy csoport vetülékfonalat tartanak össze, úgy hogy ezek az alapfonal bizonyos helyén rögzíttetnek és a szövet kifeszítésekor nem oszolhatnak szét ennek egész hosszában. SZABADALMI IGÉNY. Rugalmas szövet, azáltal jellemezve, hogy benne likacsok vagy hézagok azáltal képződnek, hogy a szövet teljesen vagy csak részben kigyózó kötéssel van szőve és hogy a két kapcsolódó kígyózó fonal vagy mindegyike vagy csak egyike vagy másika rugalmas anyagból készül. (1 rajzlap melléklettel.) PAU>B fléaZVÉNVTARSA&AG NVOMDAJA BU0AP6STEN