22797. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyomás alatt nagy hőfokra hevített folyadékokban rejlő energiának mótorikus czélokra való hasznosítására

- 6 -2. rendszer, működtető közeg: kénessav hőmérséklet és nyomás a generátorban . . 60° C, íII. 11 at. hőmérséklet és nyomás a motorból való kiáramlásnál . . .' 20° C, « 3-3 at. B) Háromtagú rendszernél: 1. rendszer, működtető közeg: víz hőmérsékletés nyomás a generátorban . . 183° C, « 11 at. hőmérsékletés nyomás az I. rendszerbeli motorból valókiáramlásnál 100° G, « 1 at-2. rendszer, működtető közeg: kénessav hőmérséklet és nyomás a generátorban . . 90° C, « 24 at. hőmérsékletés nyomás a motorból való kiáramlásnál ... 65° C, « 125 at. 3. rendszer, működtető közeg: ammóniák hőmérséklet és nyomás a generátorban . . 55° C, « 236 at. hőmérséklet és nyomás a motorból való kiáramlásnál ... 25° C, « 10 3 at. A 4. ábrában ily zárt körfolyamatban működő közegeknek kettős, az 5. ábrában pedig hármas rendszer van sematikusan föltűn tetve; az azonos szerkezetek ugyanazon betűkkel vannak jelölve, mint az 1. és 3. ábrán. Az egyes működtető folyadékok különböző nyomásoknál bekövetkező forrpontjukat illetőleg akként választandók meg, hogy mindegyik folyadék forrpontja motorikus czélokra elegendő feszültségnél oly alacsony legyen, hogy az illető folyadék a közvetlenül előtte működő folyadékkiáramlásnál képződő gőzök kondenzálásához hűtő közeg gyanánt szolgálhasson. • Az egyes rendszerek egyenlő motorai külön vagy pedig valamely közös tengelyen lehetnek elrendezve. Minthogy a kerekeklegkedvezőbb kerületi sebessége a működtető fluidum kiáramlási sebességétől, ez pedig a nyomó térben uralkodó feszültségtől és hőmérséklettől, valamint a fluidum természetétől függ, ezen különböző sebességekre a kerekek átmérőjének megfelelő méretezésével kell kiegyensúlyoznunk. Ugyanezen kombinácziókat hasonló módon foganatosíthatjuk gázoknak vagy gőzöknek a II. alatt leírt eljárás értelmében oly folyadékokkal való együttes alkalmazásánál is, melyeknek az a sajátságuk, hogy az előbbieket absorbeálják. Az (e) fölületi kondenzátor helyett azonban itt mindegyik rendszerben egy-egy absorbeáló készüléket alkalmazunk, mely készülékekbe a motorban elvégzett munka után a működtető fluidumnak úgy illó, mint csöppfolyós részét újólagos absorbeálás czéljából külön-külön vagy együttesen bevezetjük. Az absorbeálásnál szabaddá váló melegmennyiséget azután ugyanoly módon a következő rendszer folyadékának fölhevítésére hasznosítjuk, úgy a mint azt az előzőkben részletesen leírtuk. Az előzőkben ismertetett összes berendezéseknél az 1. rendszer sebességmótora helyébe, mely az (a) generátorban nyomás alatt fölhevített folyadék (melegen forró folyadék) által működtetik, valamely telített gőzökkel működtetett, ismert szerkezetű erőgép (dugattyús gőzgép, De Lavalvagy Parsons-féle gőzturbíua stb.) rendezhető el, még pedig akként, hogy ezen gép fáradt gőzét a 2. rendszer generátorában kondenzálván, valamely hidegen forró folyadéknak nyomás alatti fölhevítésére hasznosítjuk, mely folyadékot ezen rendszer motorában az I. alatt leírt eljárás szerint működtető közeg gyanánt használjuk föl. Oly elrendezés már ismeretes, melynél két szokásos szerkezetű dugattyús gép oly kondenzátorral köttetik össze, melyben az első gépből távozó gőzök kondenzáltainak az eközben fölszabaduló melegnek valamely hidegen forró folyadék gőzösítésére való hasznosítás czéljából, mely folyadék gőzei azután a második gőzgépben használtatnak föl a gőzben rejlő meleg jobb kihasználása czéljából.