22788. lajstromszámú szabadalom • Újítások himzőgépeken

a keret vízszintes mozgását nem akadályozza. A (b4) rúddal kapcsolódó (b3) fogaskerék ékvezeték segélyével van a tengelyére erő­sítve, úgy hogy forgása közben a keret füg­gélyes irányú mozgását követhesse. Ha tehát csupán a (b) rúdat mozgatjuk, úgy a \eret vízszintes irányban, ha csupán a (b!) rúdat mozgatjuk, ugy függélyes irány­ban, ha mindkét rúdat egyenlő mértékben toljuk el, úgy a keret a vízszintessel 45°-ot képező irányban fog mozogni, és pedig a (b2 b3) áttétel által meghatározott csökken­tett mértékben. Világos, hogy a (b) és (bl) rudak megfelelő mérvű eltolása által a ke­retnek tetszőleges irányú mozgást adhatunk. A (b bl) rudak mozgatására szolgáló szer­kezet a 2., 3. és 4. ábrában csupán az egyik rúd számára van föltüntetve, miután a má­sik rúdé evvel megegyezik. A rúd hátsó végénél két oldalt (c cl) menesztő rudak vannak elrendezve, melyek a rúd megfogá­sára szolgáló (c2) pofákkal vannak ellátva. A rúd fölűletén bevágások vannak alkal­mazva a (c2) pofa és rúd közötti súrlódás növelésére. Ha a (b) rúd a (c) menesztővel kapcsoltatik úgy balra, a (cl) menesztővel kapcsolva pedig, jobbra mozog. A menesztők mozgásának nagyságát a Jacquard-berendezés befolyásolja, úgyszin­tén az egyik vagy másik menesztenek a (b) rúddal való kapcsolását. Erre a czélra az alább leírt berendezés a legalkalmasabb. Mindegyik (c cl) menesztő fölött egy (d) emelő van elrendezve, mely a később le­írandó Jacquard-berendezés (e) részével áll kapcsolatban. A (d) emelő a (d2) kiugrással ellátott (dl) nyúlványokat hordja (3. ábra). A (c cl) menesztők végén alkalmazott nyí­láson, a (c3) élek között, a (d5) vezetékek­ben mozgó (d3) rúd megy át, mely a (d4) kilengethető részszel van ellátva; ez utób­binak vége a (d6) rúd közvetítésével a (d8) excenter által ide-oda mozgatott (d7) tolóka (dx) nyúlványával van összekötve. Addig, míg a (d) emelők normális hely­zetben vannak (2. és 3. ábra jobbfele) a (c és cl) menesztők nem érintik a (b) rúdat és a (d4) lengők nem mozgatják a menesz­tőket, miután az előbbiek csuklója" éppen a (c3) élek között fekszik. Ha azonban az egyik (d) emelőt fölemel­jük (2. ábra pontozott helyzet és 3. ábra bal oldala), úgy a (d2) kiszögelés a (c) me­nesztet a (c4) kiugrás segélyével a (b) rúd­hoz nyömja, miáltal a menesztő (c2) pofája a rúdat megfogja. Egyidejűleg a (d4) lengő is a pontozott helyzetbe emeltetett, úgy hogy kilengése által a menesztet mozgatja. A menesztő mozgásának nagysága, mint a rajzból világosan látszik, függ attól, liogy mily magasra emelte (d) emelő a (d4) len­gőt, a (d) emelő emelkedésének nagyságát pedig a Jacquard-berendezéssel szabályoz­zuk. Ezzel a berendezéssel tehát a Jaequard segélyével a menesztőket és így az (al) ke­retet is a megfelelő módon mozgathatjuk. Miután két keret-mozgató rúd van és mindegyik a fönt leírt berendezéssel moz­gattatik, összesen négy menesztő kell, mind­egyik a hozzátartozó (d d3 d4 d6 d7) ruda­zattal és (d8) exczenterrel, mely utóbbiak ugy vannak elrendezve, hogy két-két szem­ben fekvő (d7) tolóka ellenkező irányban mozgattassák, mi által az összetartozó me­nesztők is ellenkező irányban mozognak. Azon veszély, hogy a menesztők a keretet mozgató rudakat helytelen értelemben moz­gatják, a Jacquard-berendezésnek helyes idő­ben való működtetése által van lehetetlenné téve. úgy hogy csak akkor emeli a Jaequard a (d) emelőt, ha a menesztők a hatásos (nyíl­irányú) mozgásukat végzik. Miután a me­nesztők ide-oda mozognak s a nyilak (4. ábra) csupán a hatásos mozgást jelzik, az egyes részek úgy vannak beállítva és a mozgások egymásutánja úgy van szabá­lyozva, hogy a menesztők csak a hatásos mozgási periódus alatt kapcsoltatnak a ke­retmozgató rudakkal. Miután minden (d) emelő számára szük­séges egy Jacquard-berendezés, összesen négy Jacquardot kell alkalmazni, és pedig egyet-egyet a keret jobbra-balra, fölfelé és lefelé való mozgatására. Ezen Jacquardok egymás mellett vannak elrendezve. Egy-egy Jaequard (5. ábra) a merőleges (e) keretből áll, melyben a lépcsős (el) lemez föl és le

Next

/
Thumbnails
Contents