22777. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék új lámpabél előállítására
— 2 -A 4. ábra a (4) kötő szálat egy zeg-zugvonal alakjában elrendezett szál gyanánt ábrázolja, mely a (2) és (3) fonalrétegek közt keresztirányban van vezetve és amely ekként a ragasztó anyaggal együtt a két fonalréteget alkalmas távolságokban egymáshoz erősíti. Egy szál 60-as számú varróczérna, melyet a két fonalréteg közt x /6 hüvely távolságokban rendezünk el, elegendő a rétegek kellő összetartására, anélkül azonban, hogy a szövet hajlékonysága a legcsekélyebb mértékben is befolyásoltatnék, vagy az olajnak a lámpabelen való fölszívódása csökkentetnék. A 6. ábra a két lapos fonalréteg összefoglalásának módját mutatja vázlatos képben; a fonalrétegek különböző irányokból vezettetnek az (5) hengerekhez és ezeken keresztül, miközben a ragasztó anyaggal itatott szál zeg-zugvonal alakjában vezettetik a fonalrétegek közé, úgy hogy az szilárdan a két fonalréteghez tapad. A (4) szál itt egy (6) edényen megy keresztül, mely folyékony ragasztó anyagot tartalmaz és fenekén finom nyílással van ellátva, melyből a szál, ragasztó anyaggal telítve, kerül ki. Ez edény ide-oda inozgattatik. úgy hogy a (4) szál az alsó (2) fonalréteg fölűletén vezettetik tova, míg a két fonalréteg a (7) nyíl irányában az (5) hengerek forgása folytán folytonosan tovamozgattatik. Az 5. ábrán a két fonalréteg csőalakban van elrendezve közöttük fekvő (4) kötőszállal. Egy ilyen csőalakú szövetből akár hengeres lámpabelet, akár lámpabelet készíthetünk a szövet fölhasítása által. A 7. ábrán, mely a csőalakú bélszövet előállítására szolgáló készüléket ábrázolja, (8) egy központos tövist jelöl, melyet egy (9) cső vesz körül és amely hátulsó végén egy (10) karimával van ellátva. E karima nyílásokkal bír a belső fonalaknak a (8) tövis és a (9) cső közé való vezetésére. A (11) és (5) hengerek a kész árú lapossá sajtolására és tovavezetésére szolgálnak. A (8) tövist körülvevő (12) cső arra szolgál, hogy a külső fonalréteget szorosan a belsőre nyomja. E cső egy (13) karimával van ellátva, mely a külső fonalréteget a két réteg gyűrűalakú (14J találkozási helyére vezeti. A (9) cső és a (14) találkozási hely közt szabad tér van hagyva, melyen át a (4) kötőszálat a belső fonalrétegek köré csavarhatjuk, amint ez az ábrán a (4) és (15) vonalak által jelezve van. Az ilyen csőalakú szövetet akár gömbölyű, akár fölhasítva, lapos lámpabél gyanánt használhatjuk. A bélnek egyetlen csigavonal alakban elrendezett (4) kötőszál által való egyoldalú összehúzását megakadályozandó, czélszerű két szálat alkalmazni, melyek ellenkező irányú csigavonal alakban csavartatnak az alsó bélrétegre. Világos, hogy a (8) tövissel érintkezésben álló belső fonalréteg a ragasztó anyaggal itatott szállal körűicsavarható anélkül is, hogy azután a külső fonalréteget fektetnők reá. Ily módon egyréteges lámpabelet gyárthatunk, a minőt az 1. és 2. ábra mutat, a hol (2) az egyszerű fonalréteget, (4) pedig az ide-oda csavarodó kötőszálat jelzi. A jelen találmány alapján gyártott lámpabél a lángot gazdagon ellátja olajjal. Azonkívül az ilyen lámpabél össze nem sül és nem dugúl el oly könnyen, mint a közönséges fonott vagy szövött lámpabél. A fény, a mit egy ilyen bél segélyével állítunk elő, jóval nagyobb világító képességű, mint ugyanazon olaj-fajnál bármely más lámpabél által előállított láng. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás lámpabelek előállítására, azáltal jellemezve, hogy az egyes lámpabélfonalak egymáshoz párhuzamosan egy rétegben rendeztetnek el és keresztszálak segélyével, melyek a fonalréteg egyik oldalára bizonyos távolságokban valamely ragasztó anyag segélyével erősíttetnek, köttetnek egymással össze, illetőleg, hogy két ilyen, párhuzamos bélfonalakból álló réteg közöttük fekvő és ragasztó anyaggal ellátott keresztszálak segélyével egymáshoz ragasztatik,
